Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mindig megvolt a harc a nagy márkák között az okostelefon-piacon. A két örök riválisnak a Samsung és az Apple számít, azonban nem szabad elfelejteni a harmadik szereplőt sem, amely fajsúlyosan jelen van ebben a szegmensben: a Xiaomit. Egy időben a Huawei volt a harmadik nagy játékos, viszont Donald Trump volt amerikai elnök embargója után a márka teljesen elveszítette a vásárlóközönségét mind Európában, mind az Egyesült Államokban, így napjainkban a már említett három márka verseng a piacvezető státuszért.
Ha összességében nézzük 2023 harmadik negyedévét, azt látjuk, hogy globális szinten 302,8 millió telefon talált gazdára, 0,1%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában, akkor ugyanis 303,1 millió készüléket adtak el, derül ki az IDC piackutató intézet felméréséből. Vagyis globális szinten stagnál az okostelefon-értékesítés. Ez nem meglepő, hiszen a gazdasági körülmények inkább a megtakarításra, mintsem a vásárlásra ösztönzik az embereket, ez pedig az okostelefon-piacon is megmutatkozik.
Az igazi érdekesség, hogy több, nagynak számító piacon is csökkentek az eladások. Így például Kínában az elmúlt negyedévben 6,3%-kal lett kisebb a piac, ez már a tizedik negyedév, amikor csökkennek a kínai eladások. A piackutató intézet megállapítása szerint ennek a hátterében a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, az ingatlanválság, illetve az infláció áll. De nem a távol-keleti ország az egyetlen, ahol csökkenést kellett elkönyveljenek. Európában 8,6%-kal, Japánban 5,3%-kal, az Egyesült Államokban 1,1%-kal adtak el kevesebb okostelefont, mint egy évvel korábban. Vannak viszont olyan térségek, ahol növekedésnek indult az okostelefon-vásárlás, ilyen a Közel-Kelet, Latin-Amerika és Ázsia (Kínát és Japánt leszámítva), ezekben a régiókban 18,1%-kal, 8,2%-kal és 1,3%-kal növekedett az eladás 2023 harmadik negyedévében.
Ha a márkák szerinti leosztást nézzük, az látszik, hogy a Samsung uralja a piacot 59,5 millió eladott készülékkel a harmadik negyedévben. Ezzel a teljes piac 19,7%-át szerezte meg, ami nagyon szép eredmény. Viszont hozzá kell tenni, hogy egy évvel korábban 65 millió készüléket értékesített a dél-koreai gyártó, amivel a piac 21,4%-át tudhatta magáénak, ami azt is jelenti, hogy az eladási mutatói 8,4%-ot romlottak.
A dobogó második fokára az Apple állhatott fel 53,6 millió darabos eladással, ami a piac 17,7%-ának elfoglalására volt elegendő. Az amerikai vállalat azonban ezzel az eredménnyel boldogabb lehet, mint a Samsung, hiszen 2,5%-kal növelte az eladásait, sőt a piaci részesedése 0,5%-ot javult. Mindezt úgy, hogy nem létezik kimondottan olcsónak számító iPhone, ellentétben a Samsunggal, amelynek több olcsó okostelefonja is van. Ennek fényében pedig még kiemelkedőbb az Apple eredménye, hogy a méregdrága telefonjaival is képes volt növekedést produkálni olyan piaci környezetben, ahol egyre nagyobb a vásárlók árérzékenysége.
Az Apple-hez hasonló mértékben, 2,4%-kal nagyobb eladási számokat tudott elérni 2023 harmadik negyedévében a Xiaomi, ezzel 0,4%-kal javította a piaci részesedését, amely immár 13,7%. Abszolút számokban nézve a kínai gyártó 41,5 millió telefont értékesített.
A negyedik és ötödik helyért vérre menő verseny folyt az Oppo és a Transsion között. Előbbi 27 millió telefont adott el, miközben egy évvel korábban ez a szám 28,9 millió volt, ami azt is jelenti, hogy a kínai vállalat eladásai 6,5%-kal csökkentek, de ezzel együtt is 8,9%-ot hasított ki a piacból. A szintén kínai Transsion, amely Európába még nem igazán tudott betörni, rekordmagas, 35 százalékos növekedést ért el, eladása az egy évvel korábbi 19,2 millióról 26 millióra emelkedett, a piaci részesedése pedig 6,3%-ról 8,9%-ra.
A kereskedelmi háború és a Trump-féle embargó miatt a Huawei nem került be a Top 5-be, annak ellenére, hogy Kínában most is erős szereplőnek számít. A Huawei fiatalos márkájának számító Honor teljesítménye sem volt elegendő ahhoz, hogy a legjobb öt között szerepeljen, ahogyan az ismételten felfelé ívelő japán Sony sem tudott még akkorára nőni, hogy az élmezőnyben legyen, viszont ő is nagy növekedést könyvelt el, így nem kizárt, hogy hamarosan újra ott lesz a Sony a legnagyobbak között.
Amikor valamilyen tartalmat fogyasztunk, legyen szó zenéről, filmről, az egyik legidegesítőbb tényező a reklám. Persze, a tartalmat szolgáltató platformok is meg kell éljenek valamiből, de mind többször tapasztaljuk, hogy kezdenek túlzásba esni. A YouTube például több, nem átugorható reklámot tesz be a videóiba, vagyis nemcsak az elején és a végén, hanem a tartalom közepén is. Ezáltal a reklám megszakítja a zeneszámot vagy a videót. Persze ezt csak az ingyenes változatnál, a YouTube Premium esetében nincs hirdetés, csakhogy ezért havonta 40 lejt kell fizetni. Nemrég a Netflix is bevezette a reklámokat, hogy nagyobb bevételre tegyen szert. Azonban a filmes streamingszolgáltató egy érdekesebb „receptet” dolgozott ki, hogy egyszerre kedvezzen a hirdetőknek és a felhasználóknak is.
Az előfizetők megtartása örökös kötéltánc, hiszen ha az egyik szolgáltató ajánlata nem elég jó, a felhasználók átpártolnak egy másikhoz, mert lehetőség van bőven. Ugyanakkor a hirdetőknek is teret kell biztosítani, hiszen a bevétel egy részét ők adják. E között a két szempont között kell megtalálni az egészséges arányt, ami nem egyszerű. Továbbá a reklámok célzása is nagy kihívás.
A Netflix nemrég jelentette be, hogy a Microsoft Advertising rendszerével együttműködve több lehetőséget fog kínálni a hirdetőknek. A népszerű streamingplatformon jelenleg 15 és 30 másodperces hirdetések vannak. Jövőtől viszont változni fog a terjedelem, lesz 10, 20 és 60 másodperces hirdetés is. Azaz zömében rövidebbek lesznek a reklámok, viszont lesz egy olyan kategória is, ahol a hirdető hosszan tárhatja a filmnéző elé a termékét, szolgáltatását. Ezen túlmenően kiterjesztik a hirdetési kategóriákat is, ennek értelmében januártól lesz társkeresésre, továbbfejlesztett pénzügyi szolgáltatásokra, valamint gyógyszerekre specializálódott hirdetés is. Továbbá lehetővé teszik az eszközválasztást, ami azt jelenti, hogy az algoritmus érzékeli, hogy milyen eszközről nézi a felhasználó a filmet, és annak megfelelően fog reklámokat megjeleníteni számára. A filmek műfajának, illetve a napszaknak megfelelő reklámcélzást is bevezeti a Netflix.
Ez mind nagyon jól hangzik a hirdetők számára. Azonban borítékolható, hogy a felhasználók nem örvendenek ennek a hírnek, viszont kénytelenek elviselni, legalábbis ha nem akarnak nagyobb anyagi áldozatot hozni. Ám a Netflix nekik is készült egy jó hírrel: a legolcsóbb előfizetési csomagot választók esetében is elérhető lesz az 1080p (FullHD) videóminőség és a két párhuzamos adatfolyam, azaz két felhasználó jelentkezhet be egyszerre ugyanazzal az előfizetéssel. Emellett letölthetik, és offline – internetkapcsolat nélkül – nézhetnek majd filmeket, sorozatokat. Ez eddig csak a drágább csomagokban volt elérhető. Januártól pedig jön még egy újdonság, azok a felhasználók, akik gyors egymásutánban nézik meg egy sorozat három részét, a negyediket reklámmentesen élvezhetik. A Netflix ezzel akarja fenntartani az egyensúlyt a hirdetők és a felhasználók között, hogy mindkét tábor elégedett legyen, és ne pártoljon el tőle.