Tébolymarketing

Hétfőn a marosvásárhelyi Concordia Szálló konferenciatermében tartottak előadást az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (Citizens Commission on Human Rights – CCHR) nemzetközi emberi jogi szervezet budapesti képviselői, akik a pszichiátria területén történő emberi jogi visszaéléseket vizsgálják.

Hétfőn a marosvásárhelyi Concordia Szálló konferenciatermében tartottak előadást az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (Citizens Commission on Human Rights – CCHR) nemzetközi emberi jogi szervezet budapesti képviselői, akik a pszichiátria területén történő emberi jogi visszaéléseket vizsgálják.

Az 1969-ben alakult nemzetközi szervezet a világ 34 országában több mint 130 csoporttal működik, és az elmeegészségügyi rendszerben történő visszaélések, emberi jogi sérelmek esetében nyújt segítséget a sértetteknek.

A húsz éve Magyarországon megalakult tagszervezet alapítványi formában működik, feladatai közé tartozik a pszichiátriákon feltárt visszaélésekről való tájékoztatás. Amint a budapesti civil szervezet elnöke, Dobos János előadásában kifejtette, sokan nem tudják, hogy még manapság is használnak elektrosokkot a pszichiátriai intézetekben annak ellenére, hogy az áram átvezetése a páciens agyán sokszor visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. A tapasztalt visszaéléseket az érintettek hozzátartozói a www.cchr.hu weboldalon jelezhetik. Ugyanakkor kifejtette, miszerint a napjainkban rutinszerűen alkalmazott, gyakran a kábítószerek kategóriájába sorolható pszichiátriai szereknek igencsak veszélyes mellékhatásaik vannak: öngyilkossági kísérletek, erőszakos cselekmények, súlyos elvonási tünetek, iskolai erőszak stb. A tudatmódosító szerek eladása érdekében a pszichiáterek és a gyógyszercégek olyan marketingkampányt indítottak el, amely szerint az agy kémiai egyensúlyhiánya okozza a mentális zavarokat, a tudatmódosító szerek pedig helyrehozzák azt – hangzott el az előadás során.

Egy díjnyertes amerikai dokumentumfilm részleteinek levetítése nyomán számtalan új információval gazdagodhattak a jelenlevők. A megkérdezett pszichológusok, orvosok, természetgyógyászok, de pszichiáterek egybehangzó véleménye is arra enged következtetni, miszerint tudományos bizonyíték nem támasztja alá azt az elméletet, hogy a mentális problémákat az agy kémiai egyensúlyzavara okozná. A vetített képsorokon szereplő szakemberek arra keresték a választ, hogy miként lehet egy fizikailag nem létező, nem kimutatható betegséget kezelni. A megszólaltatott nemzetközi elismerésnek örvendő szakemberek egybehangzó válasza szerint lehetetlen. A pszichiátriában ugyanis nincsenek laboratóriumi, illetve röntgenvizsgálatok, amelyekkel alá lehetne támasztani egy tünetcsoportot. Mint elhangzott, a pszichiátriai diagnózisokat felállító egyesült államokbeli pszichiáterekből álló csoport huszonhét tagja közül tizenkilencet szoros szálak fűznek a gyógyszergyárakhoz. A pszichiátria nem tud különbséget tenni az épelméjűség és az elmebetegség között, erre dr. David Rosenhan és csapatának kísérlete világított rá, mikor pszichiátriai rendelésre jelentkeztek és azt állították, hogy hangokat hallanak. A pszichiáterek minden esetben tudathasadást diagnosztizáltak és benntartották a teljesen egészséges kísérleti alanyokat.

Amint az előadás keretében elhangzott, a Paxil nevű antidepresszáns hétszeresére növelheti a mellrák kialakulásának veszélyét, ugyanakkor születési rendellenességeket is okozhat. A Prozac, Zoloft, Paxal felírásával úgymond depressziót kezelnek, ám felmérésekből és az öngyilkossági kísérletek számarányából kiderült, hogy még súlyosabb depressziót okoznak. Ugyanakkor a tudatmódosító szerek káros mellékhatásaira újabb gyógyszereket írnak fel, ami többszörös gyógyszerezéssel súlyosbítja a helyzetet. A Haloperidol kapcsán elhangzott a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, illetve a számottevő bírósági ügy, melyek révén az érintettek jogorvoslatot keresnek, ezáltal egész iparág alakult ki a kártérítési igényekre szakosodott ügyvédi irodák körében. A gyógyszergyártók kifizetik a bíróság által megítélt kártérítéseket, melyek összege messze elmarad a nyereségük mögött.

Húszmillió hiperaktív gyerek világszerte

Amint a vetítéssel egybekötött előadáson elhangzott, sajnos csalásként is jellemezhető a pszichiátria. A gyógyszeripar tudatmódosító szereinek éves forgalma nyolcvanmilliárd dollár. A megdöbbentő azonban az, hogy ma világszerte mintegy 17 millió gyermekkel szedetnek pszichiátriai szereket olyan „rendellenességekre”, amelyekről sosem bizonyították be, hogy orvosi értelemben betegségek lennének, ilyen például a hiperaktivitás. A hiperaktivitás fogalma – mint annyi más – az Egyesült Államokban született és indult útjára, ma már a világ számos országában diagnosztizálnak ezzel gyermekeket. 1987-ben az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézfeltartásos szavazással döntött a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder – ADHD) betegségek közé történő besorolásáról. Egy éven belül csak az Egyesült Államokban 500.000 gyereket „diag-nosztizáltak” figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral.

Három év múltán egy szövetségi támogatási program keretében azok a családok, ahol a gyereket ADHD-val sorolták be, több mint 450 dolláros havi támogatásban részesültek minden hiperaktív gyerek után. Míg 1989-ben a programban szereplő gyerekek csupán 5%-a volt mentálisan károsult, beleértve az ADHD-t is, 1995-re ez majdnem 25%-ra emelkedett. 1991-ben évi 400 dolláros támogatást biztosítottak már az iskoláknak is az állami oktatásban részt vevő minden egyes hiperaktív gyerek után. Ugyanabban az évben a Közoktatásügyi Minisztérium hivatalosan fogyatékosságnak minősítette az ADHD-t, ennek nyomán a diagnosztizált gyerekek száma ismét gyarapodott. 1997 végére az ADHD-val besorolt amerikai gyerekek száma 4,4 millióra emelkedett. Napjainkra a „mentális zavarokkal” diagnosztizált gyermekek számát nemzetközileg mintegy 20 millióra becsülik – amelyekre a gyerekeknek tudatbefolyásoló, gyakran kábítószernek minősülő pszichiátriai szereket írnak fel. Ugyanez a tendencia indult el Magyarországon is az 1990-es években.

A hiperaktív gyermek az átlagosnál több cselekvési kedvvel, energiával rendelkezik, amit azonban nem rendellenességként kellene kezelni csupán azért, mert a gyerek „kilóg” a többiek közül, s igény merülhet fel arra, hogy az átlaghoz „lassítsák”. Nem mindegy, hogy egy ilyen probléma kezelésekor csak a tüneteket nyomják-e el, vagy a valódi okot keresve és megtalálva a nehézséget kiváltó alapproblémát kezelik. A helytelen kezelések súlyos gondokat okozhatnak a gyermeknek, amelynek egész életében kárát láthatja.

Van-e hatékony megoldás?

A pszichiáterhez forduló betegek teljes kivizsgáláson kellene átessenek, a probléma gyökeréig kellene hatolniuk a szakorvosoknak annak érdekében, hogy a mentális problémákat valóban megoldják. 1971-ben dr. Loren Mosher, az amerikai Országos Mentális Egészségügyi Intézet skizofréniát tanulmányozó központjának vezetője Soteria-ház néven gyógyintézetet nyitott tudathasadásosként diagnosztizált fiataloknak, ahol nem szedtek gyógyszereket és pszichiáterek helyett olyan munkatársak felügyelték őket, akiket arra képeztek ki, hogy megértéssel viszonyuljanak a páciensekhez, akiknek állapota jelentősen javult az antipszichotikumok nélkül is. A projekt célja a megértésen, meghallgatáson alapult, ennek ellenére az ellenérdekelt csoportok nyomása miatt nem tudták fenntartani a Soteria-házat.

A Pszichiátriai Világszövetség és az AEÁ Országos Mentális Egészségügyi Szervezete elismeri, hogy a pszichiáterek nem ismerik egyetlen mentális rendellenesség okát vagy gyógymódját sem, ugyanakkor a pácienseikre gyakorolt hosszú távú hatást, kezeléseik következményeit sem mérik fel. A cél megszüntetni az okokat, vényre felírt tudatmódosító szerek nélkül segíteni a depresszióval küzdő egyéneken, és az újabbnál újabb, kitalált zavarokra felírt veszélyes tudatmódosító szerek helyett gyógyszermentes, működőképes megoldásokat támogatni és finanszírozni.