Távol-keleti csomagküldemények

A koronavírus-járvány még nem gátolja

A koronavírus-járvány egyre gyorsabb terjedése kapcsán az interneten rendelt csomagok átvételéről, a vámilletékről, valamint a személyzet érdekében tett óvintézkedésekről  kérdeztük Ferencz Gábort, a Maros Megyei Vámhivatal vezetőjét. 

– A postai csomagküldő szolgálat a járvány  ellenére is vállalja még a távol-keleti országokból érkező küldemények kezelését. Ezen a téren nem időszerű a megszorító intézkedések bevezetése?

– A postai csomagküldő szolgálatok tevékenysége egyelőre nem szünetel, megszorító intézkedésekre még nincs szükség, bár minden viszonylagos. Azonban a Román Posta vezetősége is bármikor elrendelheti a megszorító intézkedéseket, hogy az ügyfelek csak a valóban sürgős esetekben jelenjenek meg személyesen a hivatalokban. A Kínából érkező csomagok kezeléséhez nem szükséges rendkívüli óvintézkedés, mert a szakemberek állítása szerint  a vírus 24–48  órát él gazdatesten kívül, így a 3–4 napig szállított tárgyak már nem fertőznek. A tranzitzónába érkezett csomagokat fertőtlenítik, csak ezt követően kerülnek az elosztóközpontba, majd a postahivatalokba, ez idő alatt pedig elpusztulnak az esetleg a csomagokra került vírusok. Az Adó- és Pénzügyi Hivatal  – melynek alárendeltségében működik a vámhivatal – óvintézkedései révén többek között arra figyelmezteti az ügyfeleket, hogy amennyiben lehetséges, kerüljék a személyes kapcsolatot, és telefonon vagy online próbálják az ügyintézést megoldani. Többek között korlátozták az ügyfelek beléptetését is annak érdekében, hogy az ügyfélablakoknál várakozva betarthassák  a személyek közötti kötelező 1,5 méteres távolságot. Az ANAF által elrendelt óvintézkedések a vámhivatal tevékenységét is befolyásolják, mivel a távmunka bevezetésével és az online ügyintézés révén igyekeznek csökkenteni az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolatot.

– Megyénkben hol és miként történik a postai csomagküldemények vámellenőrzése?

– A postai küldeményeket Marosvásárhelyen a Nagyállomás téri postahivatalban és Segesváron ellenőrzik szúrópróbaszerűen, a címzett jelenlétében. A csomagküldemény címzettje felbontja a nem uniós államból érkezett csomagját, ugyanis csupán azokra kell vámilletéket fizetni, a hivatalnok pedig ellenőrzi, hogy illetékmentes-e vagy sem a küldemény.

A vámhivatal vezetője elmondta azt is, hogy míg 2006-ban naponta négyszáz-ötszáz vámműveletet végeztek, az európai uniós csatlakozást követően ez megcsappant, ugyanis jelenleg csak az unión kívüli országok export–import áruforgalmát ellenőrzik. Feladatköreik az évek során változtak, hatáskörük átalakulása, személyzetcsökkentés is érintette a hivatalt. Mióta uniós tagországgá vált Románia, a gazdasági egységek szabadon dönthetnek arról, hogy a számukra legkedvezőbb illetéket megszabó országot válasszák. Egy Törökországból érkező szállítmányért, ha Bulgáriában kifizették a vámilletéket, Romániában nem kell újabb illetékeket fizetni. 

Vámilleték-mentesség 45 és 150 euró alatt

– Mi jellemzi a nem kereskedelmi célú küldeményt, és milyen értékű csomagok mentesülnek a vámilleték alól?– kérdeztük.

– Abban az esetben, ha nem rendszeres időközönkénti csomagokról van szó, a termékeket a címzett, illetve családja szükségleteire szánták, ugyanakkor a mennyiségből is következtetni lehet a kereskedelmi jellegre. A nem kereskedelmi céllal magánszemélytől magánszemélynek küldött termékek, melyek értéke csomagonként nem haladja meg a 45 eurót, vámilleték- és héamentes, beleértve a cigarettát, alkoholt, parfümöt is. Egy csomagküldemény akkor  lehet vámmentes, ha dohánytermékekből 50 szál cigaretta, 10 szivar, illetve 50 gramm dohány, alkoholból egy liter 22%-osnál nagyobb alkoholtartalmú ital, és két liter bor, 50 ml-es parfüm van, de csak abban az esetben, ha a csomag összértéke nem haladja meg a 45 eurót.  Ha ennél nagyobb mennyiséget küldenek, a csomagküldemény címzettje illetékekkel számolhat. Magánszemély ennél nagyobb mennyiség esetén a vámszabályzatban előírt, termékekre megszabott vámilletéket, a 19 %-os hozzáadottérték-adót (TVA) és a luxusadót kell kifizesse.

– Mi a helyzet a forgalmazóktól interneten rendelt termékek esetében?Mi alapján állapítják meg a vámilletéket?

 – A forgalmazóktól interneten rendelt termékek esetében ha a csomagküldemény értéke nem haladja meg a 150 eurót, nem számolnak fel vámilletéket, hozzáadott értékadó kifizetése alól azonban csak azok a küldemények mentesülnek, melyek értéke kevesebb mint 10 euró. A 150 euró fölötti küldemények csak a vámilletékek és TVA kifizetése után vehetők át. Az unión kívüli országokból érkező postai csomagküldemények közül a legtöbb a távol-keleti országokból, főleg Kínából érkezik, melyek interneten rendelt, olcsó elektronikai termékeket tartalmaznak. A vámilleték megállapításának alapjául a termékeket kísérő pénzügyi dokumentumok, számlák szolgálnak. Ha az ellenőrző szervek kétségbe vonják a számlák hitelességét, alulértékeltnek vélik, egy árkatalógus alapján állapítják meg a valós értéket.

– Mi a teendő a felbontva érkezett csomagküldeményekkel?

– Abban az esetben, ha a repülőtéren fennakadt, illetve az átvilágítás során gyanú merült fel, megtörténhet, hogy ellenőrzik a tartalmát, egyébként a felbontott csomagokért a posta vonható felelősségre.

– A lefoglalt termékek hová kerülnek?

– Az elkobozott áruk esetében egy bizottság dönt a termékek sorsáról, esetenként megsemmisítéséről, vagy a pénzügyminisztérium révén értékesítik, a befolyt jövedelem pedig ugyancsak az államkasszába kerül.

– A zárjegy nélküli,  a feketepiacon forgalmazott ukrán alkohol jóval olcsóbb, mint a kereskedelemben kapható. Esetleg ezzel is magyarázható a jövedéki adókkal kapcsolatos jogsértések és a csempészáruk iránti kereslet?

– Az úgynevezett luxustermékek árának jelentős hányadát – az uniós előírások szerint – illetékek és adók alkotják. Példának okáért egy csomag 15 lejes cigaretta önköltségi ára körülbelül 2,50 lej, a fennmaradó részt az adók, illetékek és luxusadó teszi ki. Ezért van kereslet a nem EU-s termékek iránt, amelyek esetében az adók részaránya jóval kisebb az eladási árban, ezért olcsóbbak, azonban az unión belül ezek törvényes forgalmazása csakis az EU-s adók és illetékek kifizetése után történhet.

*

Tavaly a Maros Megyei Vámhivatalnak 183.849.000 lej bevétele volt, ez a 2018-as évi 116.697.000 lejhez viszonyítva  növekedést jelez. Összehasonlításként 2014-ben 76.436.000 lej bevétel volt vámilletékből, míg 2013-ban 65.435.000 lej. Tavaly 11.944 exportáru-ellenőrzést eszközöltek, tavalyelőtt 11.679-et. A behozott áruk esetében tavaly 5.117, míg egy évvel korábban 5.017 esetben végeztek vámellenőrzést. 2019-ben az export–import áruellenőrzések száma összesen 17.061 volt, melyek során svájci, amerikai egyesült államokbeli, ázsiai, indiai, afrikai stb. országokból érkező, illetve oda irányuló áruszállítmányokat ellenőriztek. A megyében a gazdasági egységek kivitelre is termelnek, ezért az export-vámnyilatkozatok száma kétszerese a behozatali vámnyilatkozatoknak – hangsúlyozta Ferencz Gábor, a Maros Megyei Vámhivatal vezetője.