Tarlótüzek megfékezése

Bírságolnak a tarló és avar égetése miatt

Ősszel gyakran érkeznek olyan tűzesetekről jelentések a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségtől, amelyeket a növényzet égetése során keletkező szikra okozott. A tűzoltók szerint két veszélyes időszak van. Az egyik kora tavasszal a kerti és mezőgazdasági tevékenységekhez köthető, a második tűzkockázatú időszak a betakarítások után késő őszig tart. 

A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és tarlótüzek 70-75 százaléka, amelyek esetenként gazdasági melléképületek, lakóházak kigyúlását okozhatják. A tűzesetek nagy részének fő oka, hogy az emberek nem tartják be a biztonsági távolságot a tűz és a gazdasági épületek, lakóházak, takarmánytárolók, továbbá az erdő, a villany-, telefon-, gázhálózatok vagy az utak között, ami igencsak veszélyes, hiszen jelentős anyagi károk keletkeznek.

Annak ellenére, hogy tilos a nyílt láng használata lakóházak, takarmánytárolók, üzemanyag-tárolók, gyúlékony épületek és tárgyak szomszédságában, a tűzoltók országszerte gyakran kapnak ilyen jellegű riasztást. A mezőgazdasági területekhez vagy erdőhöz közeli, felügyelet nélkül hagyott tarlótüzek miatt bírságolnak.

Növényzet, hulladék vagy gyúlékony anyagok égetéséhez a polgármesteri hivatal által jóváhagyott engedéllyel kell rendelkezni, ugyanakkor óvintézkedésekkel biztonságossá kell tenni az égetést. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a tűz nem terjedhet át a szomszédos épületekre, gabonatáblákra, ültetvényekre, erdőre stb., ellenkező esetben 1.000–2.500 lej közötti bírságok szabhatók ki.

A jogszabály a nyílt láng használatára és azokra a felügyelet nélkül hagyott tarlótüzekre vonatkozik, amelyek terjedése veszélyezteti a környezet növényzetét és élővilágát.

Tavaly óta tilos a kertek, udvarok takarítása nyomán keletkező növényi hulladék (ágak, gallyak, lomb- és fűnyesedék, kerti gaz) elégetése a magángazdaságokban, a szabálysértő magánszemélyek akár nyolcszáz lejes bírságra is számíthatnak. 

A megelőzés érdekében a tűzoltóság időnként közleményben is felhívja a lakosság figyelmét, hogy tartsa be a törvényes előírásokat. 

Ne dobjanak el égő szivarcsikket, főleg a száraz növényzet vagy a takarmánytárolók közelében! Ne tároljanak faanyagot, takarmányt vagy gyúlékony anyagokat az épületek padlásterében! Tilos a gyufa, gyertya, petróleumlámpa használata a takarmányraktárakban, istállókban, padlásokon. A száraz növényzet közelében, ahol fennáll a veszély, hogy a tűz gyorsan tovaterjed, valamint szeles időben tilos nyílt tüzet rakni. Robbanásveszélyes anyagoktól (gáz és folyékony üzemanyag) csak 40 méternél nagyobb távolságra, nem megfelelően tárolt gyúlékony anyagoktól – fa, papír, textil, kátrány, olaj – pedig legkevesebb 10 méterre ajánlott nyílt tüzet rakni. Növényzetet égetni csak nappal ajánlatos úgy, hogy mindig legyen kéznél tűzoltáshoz megfelelő eszköz. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, csak akkor lehet elhagyni a terepet, ha a lángok teljesen kialudtak. Vasutak mentén a száraz és korhadt növényzetet kötelező módon a terület tulajdonosa kell eltakarítsa. Úgyszintén az utak mentén is az útkezelő és az útkarbantartók, illetve a területek tulajdonosai felelnek a takarításért.

A száraz növényi hulladék, avar, szemét engedély és óvintézkedés nélküli, illetve épületekhez, mezőgazdasági területekhez, erdőkhöz, ültetvényekhez közeli égetése a kormány 2007. évi 537-es határozatának értelmében kihágásnak minősül, és 1000 lejtől 2500 lejig terjedő bírsággal sújtható.

Abban az esetben, ha nyílt területen száraz növényzetet akarnak meggyújtani, engedélyt kell kérni, melyet az illetékes polgármesteri hivatal fennhatósága alá tartozó tűzoltóalakulat vezetője kell láttamozzon.