2019. december 14., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Koraszülöttek hete négy székelyföldi városban

November 11-17. között, a koraszülöttek világnapja alkalmából a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjának a munkatársai idén is megszervezik a Koraszülöttek hete rendezvénysorozatot Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen. Utóbbi két településen a program helyszínein a Pici baba, nagy lépés... című fotókiállítás tekinthető meg, amelynek célja a sorstársak pozitív példájával bátorítani a koraszülött babák családjait.

Marosvásárhelyen idén az előző éveknél szerényebb lesz a program, a Caritas Rózsák téri székhelyén, a korai fejlesztőközpont foglalkoztatójának előterében látható a héten a Pici baba, nagy lépés… című, mint-egy negyven koraszülöttet ábrázoló fotókiállítás. Székelyudvarhelyen felkeresték a városi kórház újszülöttosztályát, ahol többek között a koraszülő anyukáknak kis csomagokat, az inkubátorszobába figyelemfelkeltő plakátokat, valamint lila kitűzőket juttattak el. A koraszülöttek egyik szimbóluma ugyanis a lila szín, ami a reményt, hitet, bátorítást, együttérzést jelképezi. 

Ugyanakkor a Korán érkeztem… című fotókiállítással szeretnék felhívni a figyelmet ezekre a családokra, amelyek sok megpróbáltatáson mennek keresztül. A fotókon nagyobbacska gyerekek szerepelnek, akik koraszülött korukban készült fényképüket tartják a kezükben. Gyergyószentmiklóson szakemberekkel kerül sor beszélgetésre a mozgás- és beszédfejlődés témában, ezenkívül szülőszoba- és újszülöttosztály-látogatás is szerepel a heti programban. 

Mezei Borbála, a Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjának szakembere lapunknak elmondta, rendezvényükkel a koraszülött babás családokat szeretnék felkarolni, jelezni, hogy sokan vannak, akik együttéreznek velük, és akiknek a segítségére számíthatnak. Fontos, hogy ezek a családok tudjanak egymásról, mert tapasztalataik megosztásával egymásnak hitet, erőt adhatnak. A rendezvények másik célja érzékenyebbé tenni a közösséget a téma iránt. 

Fotó: Nagy Tibor


Számos tényezőn múlik, hogy sikerül-e behozni a lemaradást

Rámutatott, a statisztikák szerint Romániában évente 20 ezer gyermek látja meg koraszülöttként a napvilágot, ez a szám messze meghaladja a nyugati átlagot. Minden olyan gyermeket, aki a betöltött 37. terhességi hét előtt élve születik, koraszülöttnek nevezünk. Ezeknek a gyerekeknek az életútja nagyon változó: van, aki nagyon hamar behozza a koraszülöttségből adódó hátrányokat, és vannak olyan babák, akik valamilyen rendellenességgel élik le életüket. De mindenképpen példaértékű az az életerő, élni akarás, amivel ezek a picik megvívják az életben maradás csatáját.

Érdeklődésünkre, hogy milyen eséllyel tudják a koraszülöttek behozni a lemaradást, és a fejlődés szempontjából sikerül-e felzárkózniuk kortársaikhoz, a fejlesztőközpont szakembere kifejtette, ez több mindentől függ, attól is, hogy a baba mennyire korán született, milyen életfunkciói voltak, mennyire fejlődött ki, milyen súllyal született, mennyi időt töltött inkubátorban.

Mint mondta, a 23-30. terhességi hét között világra jöttek kifejezetten veszélyeztetett csoportnak számítanak, mivel ők a magzati érésben jelentősen elmaradtak, és szerveik még nem fejlődtek ki teljesen. Mivel a légzőrendszerük nagyon fejletlen, fokozott az esély, hogy légzési elégtelenségben szenvednek, így ilyenkor invazív (beavatkozó) vagy noninvazív gépi légzéstámogatásra szorulnak. Az egészen kicsi koraszülöttek esetében az etetést sem lehet kezdetben a hagyományos szoptatással megoldani, ezért a szükséges tápanyagot vénásan és az anyatejet kis mennyiségekben gyomorszondán keresztül juttatják a szervezetükbe. Jó tudni, hogy már ilyenkor is fontos az anyatej, ami a legmegfelelőbb táplálék a csecsemők etetésére. A 30-37. terhességi héten születettek is nagyobb odafigyelést és kezelést igényelhetnek, de mivel érettebbek, sok esetben nincs szükségük, vagy ha igen, akkor is csak az első napokban ideiglenes légzéstámogatásra vagy segítségre a táplálkozásban. Hamar elkezdenek anyatejet enni, majd gyors tempóban igyekeznek behozni társaikat. A koraszülötteket súlyuk alapján további kategóriákba osztja az Egészségügyi Világszervezet: az 1500 gramm születési súly alatti babákat igen kis súlyú újszülöttnek, az 1000 gramm alattiakat pedig igen-igen kis (extrém alacsony) súlyú újszülöttnek nevezi. A legtöbb koraszülött ugyan korábban, de 1500–2500 grammal jön a világra, az ő életkilátásaik szinte azonosak az érett, egészséges újszülöttekéivel. 

Felkiáltójelek, amelyekre oda kell figyelni

A Caritas szakemberei szerint minden gyerek a maga ütemében fejlődik, viszont ajánlott szakemberhez fordulni, ha a korrigált életkor szerint 6 hetesen nem fordítja mindkét oldalra egyformán a fejét, 3 hónaposan a gyermek hason fekve nem emeli a fejét, vagy felemeléskor nem tudja megtartani, ha túl sokat alszik, „túl jó” a gyermek, vagy ellenkezőleg, indokolatlanul sokat sír és nagyon nehezen nyugtatható, ha nagyon éles hangú a sírása, illetve szokatlanul mély a hangja, ha tartósan aszimmetrikus (kifli formájú) alakot vesz fel, ha nem élénkül fel édesanyja arcára, hangjára, ha teljesen közömbös arra, hogy mi történik vele, nem reagál fényre, zajra. De felkiáltójel lehet az is, ha nagyon feszes, vagy ellenkezőleg, laza az izomzata, ha 6–7 hónaposan még nem fordul hasra, kezével, lábával nem játszik, hangadása nem differenciált, 8 hónaposan nem gurul, édesanyját nem különbözteti meg az idegenektől, nem igyekszik megszerezni a körü-lötte levő tágyakat, 10 hónaposan nem tud ülni, vagy 2 éves korára a járása még nincs kialakulva.

A korrigált életkor mutatja, hogy mennyi idős lenne a baba, ha időre született volna, és kiszámítható, ha a gyermek életkorából levonjuk azt az időintervallumot (annyi hetet), amennyivel hamarabb született.