Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tanévzáró koncertre készül május 16-án, csütörtökön 19 órától a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zeneművészeti Tanszékének kórusa, a Szalman Lóránt vegyes kar és a Tiberius vonósnégyes.
Arról, hogy mivel készül a kórus, miért fontos a közös éneklés, illetve milyen értéket képvisel a vegyes kar, dr. Márton Szabolcs egyetemi adjunktus, karvezető nyilatkozott lapunknak.
– Milyen darabokkal készül ezúttal a Szalman Lóránt vegyes kar?
– Úgy gondoltam, hogy az idén a klasszikus hangzást célozzuk meg, ezért hangversenyünk egyik főszereplője Franz Joseph Haydn, aki a bécsi klasszikus zene első nagy mestere. Ezenkívül Wolfgang Amadeus Mozart és Felix Mendelssohn-Bartholdy alkotásaiból is hallhatunk néhány gyöngyszemet.
– Úgy gondolom, érdemes és szükséges kiemelni a műveket, illetve azok zeneszerzőit. Vegyük sorba tehát a repertoár tartalmát.
– Az elsőként elhangzó mű Haydn h-moll vonósnégyese, op. 33., melyből az Allegro moderato és a Finale: Presto tételeket hallhatjuk majd. A vonósnégyesek eme sorozata többféle becenevet is kapott, a leggyakoribb ezek közül az „orosz kvartettnek” elnevezés, mivel Haydn ezeket a műveket I. Pál orosz cárnak dedikálta. Egyes kutatók elmélete szerint az orosz kvartettek adták az ihletet Mozart Haydn számára dedikált hat vonósnégyeséhez.
A második mű Wolfgang Amadeus Mozart tollából származik, amelyet a publikum többsége ismer és szeret, ez a Laudate Dominum. A szoprán szólóra, kórusra és zenekarra írt mű 5. tételként szerepel a Vesperae solennes de Confessore c. egyházi műben, melyet Mozart 1780-ban komponált a salzburgi dóm számára. Ez a tétel a nagyobb mű kontextusán kívül is jól ismert, és gyakran önállóan adják elő, ahogyan mi is tesszük.
A harmadik elhangzó egytételes mű Mendelssohn vegyes karra és zenekarra írt nyolc korálkantátájának egyike; ezeket a zeneszerző a lutheri énekek alapján még tanulmányként írta 1831-ben. Ebből a sorozatból később csak a Verleih uns Friedent választotta kiadásra, ezt fogjuk a koncerten hallani. A korálkantáta egy békéért esdeklő ima, melynek osztinátószerű sóhaja egyre szükségszerűbb napjainkban. Szövege a Da pacem Domine latin nyelvű, 6. századi békeimádság-parafrázisa, amelyet a Királyok könyve, a Krónikák könyve és 72. zsoltár ihletett. Egy 9. századi antifóna incipitjében is fellelhető, melyet ma a liturgia évközi 24. vasárnapjának Introitus tételében hallhatunk.
A hangverseny utolsó mozzanataként Haydn B-dúr miséjét hallhatjuk, a Missa brevis, Sancti Joannis de Deót, amelyet Kleine Orgelmesse néven is ismerünk. Haydn 1775 körül komponálta a kismartoni (ma Eisenstadt) Barmherzige Brüder (betegápoló irgalmasrend) számára. Eredetileg a négyszólamú vegyes kari művet, amelynek Benedictus tételében szoprán, valamint orgona szólórésze is szerepel, vonóskar és continuo kíséretében képzelte el a zeneszerző – így fogjuk mi is előadni.
– Miért ezeket a műveket választotta a hallgatók számára? Milyen kihívással szembesülnek a jövő zenészei, alkotói?
– Mindenkori „missziós” szándékom, hogy a hallgatókat a komolyzene színes palettájából a lehető legtöbb alkotással szembesítsem. Ez a találkozás úgy válhat igazán élővé, ha a hallgatók aktívan vesznek részt ebben a folyamatban. A 3 év alapképzés, illetve a 2 év magiszteri képzés során a zenetörténet, összhangzattan, formatan, ellenpont stb. tantárgyakon keresztül mélyen megismerkedhetnek a zenével. Gyakorlati szempontból viszont kevés ez az idő, hogy maradéktalanul átfogjuk a különböző korszakok vokális, illetve vokálszimfonikus alkotásait. Éppen ezért igyekszünk a magyar és nemzetközi nagy mesterek alkotásait a finom egyensúly mentén repertoárunkba helyezni.
– Miért fontos a kórusban való éneklés? Mire neveli az énekeseket, zenészeket?
– Türelemre, állhatatosságra, alázatra. A kórusban való éneklés fiziognómiai és szociológiai pozitív hatásairól bizonyára sokszor hallottunk már. A hivatásos zenész szemszögéből ez jóval messzebbre mutat. Ahhoz, hogy magas szintre tudjuk emelni művészetünket, rengeteg munka, gyakorlás szükséges. A hallgatók is tudják, hogy egyórás műsort kigyakorolni néhány hónapi verejtékes munkába kerül. Joggal kérdezheti ezért bárki, hogy megéri? Valóban ez nehéz munka és nagy áldozat. Ez sokszor a zenei átélést és az abban rejlő örömet elhomályosítja, de azt gondolom, hogy ha valaki megtapasztalta ennek édes gyümölcsét, akkor a munka nehézségéről könnyen megfeledkezik.
– Térjünk ki arra is, hogy milyen kihívásokkal szembesül Ön mint egyetemi tanár és karvezető a kórusban. Feltételezem, hogy különböző adottságokkal rendelkeznek a hallgatók, és kemény munka egy szintre emelni a tudást, a képességet, hogy valóban a lélekig hatoljanak a zeneművek.
– Tanszékünknek egyik sajátossága, hogy a hallgatók számára differenciált oktatást tud biztosítani különböző tantárgyak kapcsán, vagyis mindenkit a saját szintjéhez képest állítunk kihívás elé. A közös produkciók esetében, ahol a tanszék teljes létszámban jelen van, ez kicsit másképpen zajlik. A művek kiválasztása fontos aspektus. Mivel különböző zenei felkészültséggel és hangi kvalitással rendelkeznek a hallgatók, mindig olyan művet kell választanunk, ami mindenki számára megtanulható, de a kimagasló diákok se unják, ugyanakkor értékes zenemű is legyen. A kórusban vannak úgynevezett „támadók”, akikre a belépéseknél mindig számíthatok, és akik lendületéhez a többiek is tudnak csatlakozni.
Végeredményben mindenre találunk megoldást, hogy a lehető legmagasabb szinten tudjunk előadni bizonyos műveket, mégis számomra a legnagyobb kihívás az együttes egyben tartása. Sokan már dolgoznak vagy más egyetemre is járnak, esetleg már családjuk van, ezért nagyon nehéz azt elérni, hogy mindenki ugyanúgy elérhető legyen adott órákban. Erre is igyekszünk megoldásokat találni.
– Milyen a Tiberius vonósnégyessel való közös munka?
– Mivel professzionális zenészekről van szó, gördülékenyen zajlik a munka. Azonnal értelmezik és könnyedén meg is tudják valósítani a különböző zenei elképzeléseket. Nagy öröm számomra, és nagyon hálás vagyok az együttesnek a közös munkáért.
– Kiket várnak a koncertre?
– Mindenkit szeretettel várunk, kortól, szakmától függetlenül. Azokat külön bátorítanám, akik érdeklődnek a zene iránt, esetleg latolgatják a továbbtanulás lehetőségét egyetemünkön. Meglehet, hogy éppen ezen koncert erősíti meg őket abban, hogy részt vegyenek a Zeneművészeti Tanszék által hirdetett nyári felvételin.
A koncerten közreműködnek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zeneművészeti Tanszékének hallgatói, a Tiberius vonósnégyes tagjai, illetve Bordos Nagy Csilla egyetemi adjunktus, zongorista. Vezényel dr. Márton Szabolcs karnagy.