2019. augusztus 23., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Európában felfelé ívelő szakma

Kedden délben a marosvásárhelyi Sapientia EMTE aulájában bemutatták azokat a diplomamunkákat, amelyeket az egyetem idén végzett tájépítész-hallgatói készítettek államvizsga-dolgozatként. 2012-ben indult a tájépítészeti oktatás az egyetemen, már a negyedik generáció végzett, és az idén sikerült akkreditáltatni a képzést. 

Többek között erről beszélt a kiállítás-megnyitón dr. Kentelky Endre adjunktus, a tájépítészeti szak programfelelőse, és elmondta, hogy a gödöllői egyetemen tanulhatnak tovább a diákok, a végzősök közül pedig többen a szakmában dolgoznak, így az egyetem biztosíték arra, hogy jól választottak. Dr. Csemez Attila, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének nyugalmazott dékánja is jelen volt, néhány szakmai tanácsot is adott a végzősöknek, akiket tanított. Elmondta, a tájépítész munkája egyrészt nagyon látványos, máskor pedig láthatatlan kell legyen. Látványos átalakításokat végezhetnek egy zsúfolt városi környezetben, azonban arra is intette a diákokat, hogy a jövőben természetbarát terveket készítsenek, olyanokat, amelyek majdnem „érintetlenül hagyják, fenntartják a csodálatos erdélyi tájat”. Dr. Fekete Albert, a gödöllői SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Karának dékánja elmondta, hogy a kiállított munkák alkotói már túl vannak az írásbeli vizsgán, délután pedig bemutatják tanáraiknak a kiállított terveket, és ezzel újabb végzős generáció hagyhatja el a Sapientiát. Arra kérte a diákokat, hogy higgyenek a szakmában, mivel ez Európában felfelé ível. A globális felmelegedés, a klímaváltozás kapcsán egyre inkább foglalkoztatja a közvéleményt a környezet, a táj, a tájépítészet, így várhatóan a kereslet is megnő majd a településrendezés, a zöldövezetek vagy a magántulajdonban levő kertek szakszerű átrendezéséhez értő szakemberek iránt, majd reményét fejezte ki, hogy minél több diákkal találkozik majd Magyarországon a mesterképzés alatt. Arra is ösztönözte a diákokat, hogy amellett, hogy magyar nyelven tanultak, sajátítsák el a román szaknyelvet is. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy könnyebben elhelyezkedjenek. 

Fotó:  Vajda György


Az idén 17 hallgató végez, akiknek az egyéni munkáját mutatták be. Dr. Fekete Albert kérésünkre elmondta: az alapképzés „eredményét” összesítették a dolgozatokban. A négy év alatt a diákok elsősorban a műszaki, természettudományi, növénytani ismereteiket mélyíthették el, amelyeket felhasználva aztán fantáziájukban megszülettek és testet öltöttek ezek a munkák. A mesterképzés alatt sajátítják el az alaposabb tervezéshez, tájépítészethez szükséges készségeket. Tavaly négyen is beiratkoztak a gödöllői egyetemre, de többen Bukarestben műépítészeten folytatták tanulmányaikat, s ez is igazolja, hogy van jövője ennek a szakmának Romániában, Erdélyben is. 

A munkákat alaposan szemügyre vették a harmadéves tájépítész diákok is, akiknek a terveit jövőben láthatjuk. Az idei végzősök közül többen olyan települések megszépítését célozták meg, ahonnan származtak, vagy hozzájuk közelebb álló témát választottak. Ezek közül megemlíthetjük Bikfalva településarculatának és templomkertjének átrendezését, Koronka központjának megújítását, a Sapientia bentlakása körüli zöldövezet átrendezését, a marosvásárhelyi Hősök parkjának felmérését, a csíksomlyói kegytemplom és kolostor tájépítészeti szempontból való felújítását, Kisszederjes arculatának elkészítését és a környék turisztikai értékesítését, ökológiai és történelmi tanösvény kialakítását Mezőpaniton, a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu iskola környékének megszépítését, a városi liget tervét, Előpatak környezetbarát rehabilitálását, Nagykároly városi kórházának parktervét, Málnásfürdő fürdőtelepének rehabilitációját, Székelybós arculatának védelmét, Szejkefürdő környezeti rendezésének koncepcióját. 

S bár a tanár úr szerint a tervek alapötletek, érdemes lenne ezeket felkarolniuk a helyi önkormányzatoknak, továbbfejleszteni elkészítőik és tanáraik segítségével, mivel a fiatalok fantáziája, szakismereteik alapján az elvárásokhoz igazodva megfelelően megtervezett zöldövezetek és terek vehetik körül a lakott és a kevésbe beépített környezetünket. A tájépítészet, a közvetlen környezetünk rendezése kultúránk, civilizációnk tükre is.