Alig öt nap alatt hétszáz rendőr, csendőr, titkosszolgálati ügynök nyújtott be nyugdíjkérelmet – nyilatkozta a minap a belügyminiszter, hozzátéve, hogy az év elejétől több mint háromezer belügyi alkalmazott, közöttük tábornokok is kérték a nyugdíjaztatásukat a speciális nyugdíjak reményében.
Alig öt nap alatt hétszáz rendőr, csendőr, titkosszolgálati ügynök nyújtott be nyugdíjkérelmet – nyilatkozta a minap a belügyminiszter, hozzátéve, hogy az év elejétől több mint háromezer belügyi alkalmazott, közöttük tábornokok is kérték a nyugdíjaztatásukat a speciális nyugdíjak reményében. Ugyanis a kormány módosítani akarja a fegyveres szervek alkalmazottainak nyugellátását, tarthatatlannak nevezve a jelenlegi helyzetet.
Az utóbbi időben sokat beszéltek arról is, hogy tenni kellene valamit a „szemtelen” nyugdíjakkal, amelyek esetenként meghaladhatják akár a havi
húszezer lejt is. Tekintve, hogy ilyen törvény még nem létezik, az érintettek úgy gondolták, mentik, ami menthető, és minél előbb nyugdíjba vonulnak, aztán utánuk az özönvíz… Így álltak bosszút a „jogaikat megnyirbálni” akaró kormányon.
Az államelnök pedig egy laza kézmozdulattal jóváhagyta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a belügyminisztérium és a csendőrség 18 magas beosztású tábornokának a nyugállományba helyezését, akik között ott található a csendőrség országos parancsnoka, a SRI három, a román hadsereg hét tábornoka, valamint a román haditengerészet négy ellentengernagya is. Az sem mellékes, hogy valamennyien úgy vonultak nyugállományba, hogy az államfő előzetesen előléptette őket egy- vagy kétcsillagos dandártábornokká vagy vezérőrnaggyá. Nemrég a hírszerzés tíz tábornoka is kérte nyugdíjazását.
Arról természetesen szó sincs, hogy hozzányúlnának a már létező, esetenként valóban elképesztő nyugdíjakhoz. A már meglévő nyugdíjak maradnak. A Tudose-kabinet azt tervezi, hogy azok a katonák, rendőrök, akik a jogszabály hatályba lépése után mennek nyugdíjba, már nem kaphatnak a fizetésüknél nagyobb járandóságot, a speciális nyugdíjakat pedig utólag már csak az infláció arányában növelik, nem pedig minden, az illető ágazatot érintő béremelés alkalmával.
A vezető kormánypárt elnöke két nappal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy a költségvetésből rohamosan növekvő összeget kell kifizetni ezekre a különleges nyugdíjakra, és ha nem módosítják a szabályozást, a mostani évi hatmilliárd lej két éven belül megduplázódhat.
Ez azonban nem érdekli a generálisokat, akiket minden jel szerint nem a hazaszeretet vagy az ország érdeke vezérelt. „Bosszújukat” kizárólag önös érdekek váltották ki.
Világos tehát, hogy a gazdasági növekedés és modernizáció, valamint a mostanihoz vagy a korábbiakhoz hasonló problémák kivédése érdekében a kormánynak átfogó államreformot, adminisztratív és gazdasági reformokat kellene megvalósítania. Ami egyelőre késik. Az ágazati konfliktusok maradnak és tovább mélyülnek.