A szürke romániai árnyalatai

– A romániai magyarság felfokozott várakozással tekintett az uniós csatlakozás elé, arra gondolt egyrészt, hogy gyors gazdasági megerősödés következik, másrészt, hogy a kisebbségi jogok tekintetében minden rendben lesz, mert egy olyan klubba kerülünk, ahol a jogállamiság elsőrendű, és ahol az adott szót betartják. Sajnos, mindkét tekintetben csalódtunk, hiszen az életszínvonal sem emelkedett olyan ütemben, ahogy reméltük, de ami a kisebbségi jogokat illeti, végképp csalódnunk kellett – jelentette ki Vincze Lóránt, a FUEN elnöke a Vásárhelyi Forgatagon.

A Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag, a hazai belpolitika, az európai politika volt a témája a Teleki Téka udvarán szerda délután tartott kerekasztal-beszélgetésnek, amelynek meghívottjai Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke és Kovács Levente, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke voltak. Moderátor Pataky István, a Székelyhon napilap felelős szerkesztője volt.

 

Az uniós intézmények nem törekednek a kisebbségi jogok rendezésére

Vincze Lóránt felvezetőjében arról beszélt, hogy a magyarságnak csalódnia kellett várakozásaiban, de arra számítottak, hogy a megszerzett jogokból nem vesznek el. Ám kiderült, hogy ezt is meg lehet tenni, és Brüsszelnek semmiféle eszköze sincs arra, hogy megakadályozza.

Az uniós intézmények nem törekednek a probléma rendezésére – folytatta a gondolatot –, ezért gondolta az RMDSZ, hogy lépni kell. A Lisszaboni Szerződés hozta el az európai polgári kezdeményezések eszközét, vagyis azt, hogy egymillió ember jogalkotást kérhet az Európai Bizottságtól. Így született meg az RMDSZ, a dél-tiroli Néppárt, a FUEN és a Kisebbségi Ifjak Szövetsége összefogására az a javaslatcsomag, amely a kisebbségvédelmet uniós politikai szintre emeli. Elmondta, hogy 2013-ban bejegyezték a kezdeményezést, de az Európai Bizottság elutasította. A kezdeményezők az Európai Törvényszéken megfellebbezték ezt a döntést, és négy év pereskedés után, 2017 áprilisában az EB revidiálta az álláspontját, zöld utat adott az aláírásgyűjtésnek. Egymillió 283 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, megvannak a hitelesítések is minden nemzeti hatóságtól.

A következő időszakról a FUEN elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem magát az Európai Parlamentet vagy a Bizottságot kell meggyőzni, hanem a tagállamokat, a kormányokat és a nemzeti parlamenteket.

A következő jogi lépés az, hogy a hitelesített aláírásokat be kell nyújtani az EB-hez, ami nincs határidőhöz kötve, ezért úgy látják, jobb, ha elhalasztják a jövő évi EP-választások és az új Bizottság megalakulása utánra. 

 

Egy uniós kisebbségvédelmi kerettörvény jelenthetne jogalapot 

Kovács Levente elmondta: a megyében 51 ezer, Marosvásárhelyen több mint 13 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A három hónapos, szeptembertől decemberig tartó kampány nehezen indult be, de sikerült eljuttatniuk az üzenetüket a polgárokhoz, akik megértették, miért fontos ez az ügy. Véleménye szerint a kezdeményezés szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint ami Romániában jelenleg is történik: a Nyárádszereda polgármesterére, illetve a megyei tanács elnökére a közösségi szimbólumok használata miatt kirótt tetemes pénzbírság, a visszaszolgáltatási folyamat visszásságai, a Bánffy-erdő vagy a Batthyaneum esete. Mindezek világosan mutatják, hogy az országban komoly problémák vannak. A Minority SafePack nyomán születendő uniós kisebbségvédelmi kerettörvény pedig egy újabb jogalapot jelenthetne, amire hivatkozva megelőzhetők lennének a hasonló esetek – mondta Kovács Levente.

 

A romániai politikában semmi nem fekete vagy fehér

A hazai belpolitikai csatározásokról szólva Vincze Lóránt úgy fogalmazott, hogy a szembenállás nem a jobboldal és baloldal között van, ennél sokkal mélyebb szakadékok tátonganak a társadalomban. „A romániai politikában semmi nem fekete vagy fehér, és amikor az RMDSZ mérlegel, csupán a szürke különböző árnyalatai között válogathat. Semmivel sem lenne elvszerűbb döntés a jelenlegi ellenzéket támogatni, csak azért, mert jobboldaliak, ezek ugyanis valójában nem jobboldali alakulatok, viszont egyre erőteljesebben nacionalisták, nem kínálnak jövőképet, illetve nincs parlamenti többségük. Az erdélyi magyarságnak számos konkrét ügye van, amelyek megoldásához parlamenti többséget kell szerezni.”

Vincze szerint külföldön nem értik, hogy mi történik Romániában, mert annyira sokrétű és különböző problémahalmazok tevődnek egymásra, hogy nem világos, ki kivel harcol, és miért. A hadakozás egyértelmű áldozatai pedig a polgárok. 

 

Az RMDSZ nem tud azonosulni a jelenlegi ellenzékkel

Kovács Levente kérdéssel válaszolt a felvetésre, miszerint az RMDSZ elkötelezte magát a Szociáldemokrata Párt mellett. „Azzal az USR-vel fogjunk össze, amelyik az első parlamenti próbálkozáson a katolikus iskola megalapítására a kezdeményezés ellen szavazott, azzal az USR-vel fogjunk össze, amely nem kért sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy az RMDSZ-t oszlassák fel? Vagy azzal a Liberális Párttal fogjunk össze, amelynek a Maros megyei elnöke rutinszerűen tartja a nacionalista hangvételű sajtótájékoztatókat, vagy azzal a Népi Mozgalommal, melynek az ügyvezető elnöke folyamatosan támad mindenféle kisebbségjogvédő kezdeményezést, a katolikus iskola létrehozását, nem beszélve az erdők visszaszolgáltatásáról?” Mint mondta, sok mindent el lehet mondani erről a kormányról, de amikor az ellenzék ellenségesen viszonyul a kisebbségi kérdésekhez, az RMDSZ nem tud vele azonosulni. 

A továbbiakban Vincze rámutatott, hogy Romániának nincs európai lobbiereje, annyira lekötik a belpolitikai csatározások, hogy nem is tudja, miért harcol Brüsszelben, nincs határozott álláspontja a nagy uniós témákban. 

Az Európai Unió jelenlegi állapotáról úgy vélekedett, hogy a migráció olyan folyamatokat indított el az unióban, amely nyomán élesen merül fel a kérdés, hogy mi számít európainak és mi nem. Véleménye szerint az elkövetkező időben felerősödik az európai identitásról szóló vita, és ilyen szempontból vízválasztónak tekinthető az őshonos történelmi kisebbségek ügye.