Szüreti bál Nyárádremetén is

A hét végén Nyárádremete fiataljai is bekapcsolódtak az őszi szüreti bálokat rendezők sorába, vasárnap tartották eme falu nem kis ünnepét. 

Nyárádremetén a szüreti bált minden évben a katonának bevonuló fiatalok, a regruták szervezték, és ez ma sincs másként, a 19 éves legények feladata a jeles ünnepi esemény előkészítése és lebonyolítása. A legények párt keresnek maguknak a szüreti táncra, általában az egy-két évvel fiatalabb falubeli lányok sorában néznek szét, de olyan is akad, hogy valaki más faluból való lányt kér fel, idén is volt egy mikházi a csőszlányok között. A szüreti táncok betanulása után a jeles napon a csőszlegények és csőszleányok ünnepi szentmisére mennek a templomba, ezután minden legény ebédelni hívja a párját. Délután 3 órakor a falu felső végén találkoznak, ahol fényképek készülnek csoportosan, párokkal, szülőkkel, majd a legények lóhátra, a leányok szekérre pattanva énekszóval járják be Remetét, de Nyárádköszvényes alsó kijáratáig is elmennek, így hívogatva a szomszéd falusiakat is a bálba. 

Szinte ilyen „forgatókönyv” szerint zajlott vasárnap az idei alkalom is, azzal a különbséggel, hogy a legények a szentmise előtt egyik elhunyt egykori osztálytársuk sírjánál hajtottak fejet a temetőben, a délutáni felvonulást pedig a hatalmas zivatar miatt meg kellett szakítani. Ám a „nagyidő” nem fogott ki a fiatalokon, délután 6 órára mindenki megszáradva vagy átöltözve tért vissza a kultúrotthonba, ahol már várták őket a falubeliek. Régi szokás szerint ekkor a helyieknek mutatják be a fiatalok a csősztáncot, majd bejelentik az első gerezd szőlő árát. Este 9 órakor a lány hívja meg párját vacsorázni, majd 10 órától megkezdődik a bál: a csőszök árgus szemekkel vigyáznak a rendre, és figyelik a próbálkozó szőlőtolvajokat, s akit lopáson fognak, annak kevésbé ízlik majd az édes szőlő, mert a zsebébe kell nyúlnia. Éjfélkor a csőszök másodszor is bemutatják a szüreti táncot, hisz este sok fiatal sereglik ide más településekről is – mesélte el a helyi szokás részleteit Szopos Katalin remetei pedagógus, aki tizenhét éve tanítja a fiataloknak a szép szokást és táncot. Tőle tudtuk meg, hogy évtizedek óta most történt meg először, hogy az eső miatt félbeszakadt a felvonulás, de azt is, hogy idén nyolc párral foglalkozott, és bizony ezúttal nagyon ügyes kor-osztállyal volt dolga, amely hamar megtanulta a dolgát. 

Különben a szüreti bálra való felkészülés egy hónapot tart, ezalatt a fiatalok naponta két órát áldoznak este a tánctanulásra, a szervezési kérdések megbeszélésére, illetve a szőlőt is be kell szerezniük a marosvásárhelyi piacon. Az idei bálon az első gerezd szőlő 300 lejért kelt el, de a belépő mellett nem csak a szőlő ára az egyetlen bevételi forrás: a lányok éjszaka 1 óráig sorsjegyeket árulnak. Idén a főnyeremény egy szőlőkorona volt, de voltak más, kisebb ajándékok is, továbbá egy másik szőlőkoronát 500 lejért árvereztek el. A bevételt a szervezési kiadások fedezésére fordítják, a fennmaradó összeget a közösségben jótékonysági célokra fordítják. 

Nyárádremetén régi hagyomány szerint a szüreti bált szeptember első vasárnapján tartják, mert régebb októberben a legények bevonultak katonának. Bár nem kötődik ehhez a vasárnaphoz semmilyen egyházi vagy világi ünnep, a faluban mégis jeles nap, igazi ünnep, amikor az emberek az út két oldalán állva megcsodálják a felvonuló ifjakat, miközben a csőszlegények borral kínálják a kapukban állingáló férfiakat.

A szüreti bálok időszaka már két hete megkezdődött vidéken, a remeteiek mellett az andrásfalvi fiatalok is bált rendeztek, az előttünk álló hétvégén Erdőszentgyörgyön, Küsmödön, Székelyberében lehet táncra perdülni, egy hétre rá Nyárádszentmártonban, szeptember utolsó szombatján pedig Nyárádgálfalván rendeznek szüreti bált, táncmulatságot.