„Szükség van a hídra, de nem ebben a formában”

Buszsáv, kerékpársáv és több tömegközlekedési járat kellene

A Kárpátok sétányra tervezett új Maros-híd, valamint a városi közlekedésben tapasztalt káosz volt az egyik fő témája a beszélgetésnek, amit kedden este szervezett a Marosvásárhelyi Rádió az intézmény székhelyén. A két és fél év kényszerszünet után újraindított Beszéljük meg! című beszélgetéssorozat meghívottjai Soós Zoltán polgármester, Frunda Csenge önkormányzati frakcióvezető és Kovács Mihály Levente, a városi RMDSZ elnöke voltak, akikkel azt próbálták körbejárni, hogy mi változott Marosvásárhelyen az elmúlt két évben, amióta új vezetősége van a városnak. A két és fél órás beszélgetésen felmerült többi témára későbbi lapszámainkban térünk majd vissza.

Mint ismeretes, az utóbbi hetekben a Nemzeti Liberális Párt képviselői a közösségi oldalakon lobbiztak a Kárpátok sétányra tervezett új Maros-híd mellett, majd aláírásgyűjtésbe kezdtek, ugyanis a városi tanács október végén nem bólintott rá a projektre. A szóban forgó terv nem új keletű, még a korábbi polgármester, Dorin Florea idejéből való, ám már amikor néhány éve szóba került, a civilek és a Kárpátok sétányon lakók is tiltakoztak ellene, főként azért, mert a nagy híd pillérei egy tízemeletes tömbház közvetlen közelében helyezkednének el. Ugyanakkor a környéken lévő kis utcákat nem arra tervezték, hogy elbírjanak egy ilyen volumenű gépkocsiforgalmat. 

A kedd esti beszélgetés házigazdájának, Szász Attilla főszerkesztőnek a felvetésére Soós Zoltán hangsúlyozta, tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos a városi közlekedés szempontjából még legalább egy híd megépítése, viszont a terv a jelenlegi formájában nem nyújt valós megoldást, a liberálisok csupán politikai tőkét próbálnak kovácsolni ebből. 

– Többször elmondtuk, hogy támogatjuk a híd ötletét, viszont valós műszaki és gazdasági tartalom mellett, és nem úgy, hogy leporolunk egy megbukott hídtervet, aminek hét éve elavultak a gazdasági mutatói, ami azt jelenti, hogy az akkor 30 millió lejes híd most 90 millióba kerülne. Ugyanakkor teljes lakossági ellenállás volt a Kárpátok sétányon élők részéről, hiszen a terv szerint az ottani kis utcákon haladna át a hídról a forgalom, átszelve a vasutat és a keskeny Gyöngyvirág utcát, majd gyakorlatilag az Unicnál lévő körforgalomba lenne bevezetve. Ráadásul ez a projekt a turbinaárokig megy, onnan nincs semmi, a másik oldalon még rávezető út sincs, tehát egyértelmű, hogy a javaslat ebben a formában nem hozna valós megoldást – hangsúlyozta a városvezető. Mint mondta, a Mobexnél egy nagyszabású ingatlanfejlesztés körvonalazódik, nemsokára el is kezdődik, lebontják a gyárat, és a terület egy részét a város rendelkezésére bocsátják, aminek köszönhetően lehetőség adódik az út szélesítésére, ugyanis a Tutaj utca meghosszabbításaként kellene a hidat átvinni, és összekötni a Szabadi út környékével.

A vitatott híd kapcsán egy új tervre van szükség, hiszen kell fel- és levezető út, lakossági jóváhagyás, nem lehet egy lakónegyeden átvinni a hidat anélkül, hogy ne okozna különféle gondokat. Ha a jelenlegi úthálózatra rávezetünk egy hidat, nem javítani, hanem rontani fogunk a helyzeten – mutatott rá a polgármester.

Hozzátette, a városháza olyan projekteket részesít előnyben, amelyekre finanszírozás hívható le. A jelenlegi finanszírozási keretben az autópályával összekötő utakat támogat az unió, semmilyen más hídprojektre nincs finanszírozás, kormánypénz, uniós alap. Marosvásárhelyen jelenleg két hídnak az előkészítése van folyamatban, az egyik az előtanulmány fázisában van, ez az úgynevezett náznáni híd, amely a kombinát mellett az autópálya zónáját kötné össze a 132-es megyei úttal, amely Bergenye felé halad, és Panit, Csittszentiván csomópontnál, Náznánfalvánál az egész Mezőséget bekötné ebbe a zónába, így tehermentesítenék a környéket. Emellett egy második híd is tervben van Szentkirály és Vásárhely határának a környékén, amit szintén uniós pályázattal finanszíroznának.

A városvezető szerint hosszadalmas és bürokratikus a folyamat, ami ezeket a beruházásokat megelőzi, de reménykednek abban, hogy 2023 végén, 2024 elején mindkét híd munkálatai elkezdődhetnek.

Régi projekt „újramelegítve”

Frunda Csenge szerint az RMDSZ álláspontja az, hogy Vásárhelyen nem egy, hanem több hídra van szükség, viszont a sokat vitatott terv az előző városvezetés projektje „újramelegítve”, amit nem tudnak támogatni, hiszen a hatástanulmány, amin alapszik, 2015-ben készült, nem veszi figyelembe a mai realitást.

Kovács Mihály Levente hozzátette, maga a tanulmány, amelynek alapján azt kérték a tanácstól, hogy hagyja jóvá a határozattervezetet, csak a Maros egyik oldalán a szentannai részt, az Egyesülés negyedet vizsgálja, azt, hogy a Kárpátok sétányra, az ott élőkre milyen hatással lenne a hídépítés, nem tárgyalja. Ugyanakkor a tanulmány szerint ez az időintervallum, amennyivel lerövidülne általa a forgalomban töltött idő, 9,3 perc helyett mindössze 8 perc lenne. Ugyanakkor a hídépítés érdekében kisajátításokat is feltételez a 2015-ös terv, és mindaddig, amíg ezeknek a területeknek a jogi viszonya nincs rendezve, nem lehet rábólintani a projektre. – A kezdeményezők szerint a 2015-ös elképzeléshez viszonyítva új műszaki megoldások lennének, hogy kevésbé legyen zavaró a híd az ottlakókra nézve, de ezeket konkrétan leírva és bemutatva senki sem látta, hallotta. Egy ilyen horderejű beruházást csak akkor tudunk támogatni, ha szakemberek véleménye alapján születnek meg a megoldási javaslatok – jelentette ki a városi RMDSZ elnöke.

Buszsáv és több iskolai járat

Pápai László Zsolt, a Szabad Emberek Pártjának tanácsosa szerint a közlekedési problémák forrását nem is a híd, hanem az Aranykakasnál lévő körforgalom és a környéken tapasztalt dugó okozza. Mint mondta, például két héttel ezelőtt, vakációban üres volt a híd reggel fél 8-kor, ugyanakkor a délutáni órákban is előfordul, hogy be van dugulva a Cuza Vodă és a Kossuth utca, de a hídon nincsen fennakadás. A tanácsos úgy véli, szükség van újabb hídra, de elsősorban arra kellene megoldást találni, hogy a gyerekek reggelente busszal menjenek iskolába, nem pedig autóval. Erre megoldás lehet a buszsáv létesítése, hiszen a jelenlegi Maros-híd négysávos, illetve lehetne bővíteni az iskolai járatok számát, ugyanakkor hatékonyabb megoldást kellene keresni az Aranykakasnál lévő körforgalomnál. Pápai László hozzátette, tanácsosként több ízben tapasztalta, hogy Marosvásárhelyen a közlekedési rendőrség olyan megoldásokat utasít el, amelyek más városokban kiválóan működnek, és gördülékennyé teszik a forgalmat.

Erre reagálva Soós Zoltán megjegyezte, a számítások alapján a szóban forgó útkereszteződés óránként kétezer autót tud átengedni, és az infrastruktúra bővítése nélkül nem lehet hatékonyabbá tenni az Aranykakas közeli körforgalmat, hiszen ahogy onnan kihajtanak az autók, bedugulnak a környékén lévő utcák. Hozzátette, az iskolabuszok terén jelentős az előrelépés, naponta 500-600 diák veszi igénybe ezeket, gondot okoz ellenben, hogy sok szülő más településekről érkezik, a jelenlegi adatok szerint 25-30 ezer „vásárhelyi” lakik a városon kívül, és a peremtelepülésekre nincsen tömegközlekedés.

Frunda Csenge megjegyezte, a városi tanácsban folyamatosan tárgyalnak a közlekedésben tapasztalt problémákról, ellenben mindaddig, amíg a kerülőút el nem készül, nemigen van lehetőség a probléma hatékony megoldására, hiszen adott egy útinfrastruktúra, és rengeteg az autó, csak a Vásárhelyen bejegyzett járművek száma eléri a 70 ezret.

Mint elhangzott, elviekben felmerült a városközpont környékén lévő főbb utcák egyirányúsítása, például a Cuza Vodă és a Kossuth utcáé, ami esetleg az Aranykakas környékén kialakult dugók felszámolását is elősegítheti.

Az autósoknak akarunk kedvezni, vagy élhetőbb várost szeretnénk?

A találkozón jelen volt Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány elnöke is, aki nehezményezte, hogy a beszélgetés során arra fektették a hangsúlyt, miként közlekedjünk könnyebben autóval, holott a városvezetésnek arra kellene megoldást találnia, hogy a lakók miként jussanak el zökkenőmentesen A pontból B pontba, nem pedig csak arra, hogy a gépkocsi-közlekedést könnyebbé tegyék. Az Aranykakas közeli körforgalom kapcsán Gál Sándor kifejtette, sávonként 900 autót számoltak óránként, ami azt jelenti, hogy 1000-1200 ember halad ott át egy óra alatt, tehát ha reggel indítanának tíz buszt, illetve kialakítanának egy buszsávot, az már enyhítene a helyzeten. Mint mondta, az év elején készítettek egy felmérést, amiből kiderült, hogy a vásárhelyi közlekedésben 4 százalék körül van a kerékpárosok aránya, és amennyiben biztonságos körülmények között lehetne kerékpározni a város utcáin, bizonyára sokan pattannának biciklire, hogy reggelente eljussanak munkába.

– Szükség van hídra, viszont ha csak az autóforgalomra koncentrálunk, az mindössze rövid távon fogja megoldani a problémát, hiszen egyre fejlődik a város. El kell döntsük, hogy az autósoknak akarunk kedvezni, vagy egy élhető várost szeretnénk – mondotta a Marosszéki Közösségi Alapítvány elnöke.