Sztrájkra készülnek a szakszervezetek
Tiltakoznak a nagy szakszervezeti szövetségek a társadalombiztosítási rendszer tervezett reformja ellen: a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömörülés csütörtökön megkezdte az általános sztrájkhoz szükséges előkészületeket, az Alfa Kartell pedig a munkaügyi miniszter lemondását követeli, és az államfőt kérte fel, közvetítsen a kormány és a szakszervezetek vitájában.
Az érdekvédelmi szervezetek elégedetlenek azzal, hogy a szociálliberális kormány a jövő év elejétől a munkavállalókra akarja áthárítani a társadalombiztosítási járulékokat, amelyek egy része jelenleg a munkáltatót terhelik.
A CNSLR Frăţia úgy véli, hogy a kormány adó- és járulékpolitikája a versenyszférában a bérek csökkenéséhez vezet, vagy munkahelyek megszűnését eredményezi, a szociáldemokraták választási kampányában beígért – és az új közalkalmazotti bértörvény által azóta előirányzott – béremelésekből semmi sem marad, ha a kormány nagyobb járulékfizetési kötelezettséggel terheli a megemelt bruttó béreket.
A CNSLR Frăţia aláírásgyűjtést kezd félmilliós tagsága körében az általános munkabeszüntetés meghirdetéséhez, amely az energetikai, vegyipari, távközlési, közlekedési, bútoripari ágazatokat, valamint a közoktatást, egészségügyet és közigazgatást érintheti.
A több mint 800 ezer tagot tömörítő Alfa Kartell nyílt levelet intézett szerdán Klaus Johannishoz, amelyben arra kéri az államfőt, alkotmányos közvetítői szerepének megfelelően ültesse tárgyalóasztalhoz a kormányt és koalíciós pártokat, a munkáltatói szövetségeket, szakszervezeteket.
A szakszervezeti szövetség Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter lemondását követeli, a munkavállalókkal szemben tanúsított állítólagos „feudális” gondolkodásmódja és szociális érzéketlensége miatt. A tárcavezető a szakszervezetekkel folytatott megbeszélését követően azt mondta az Alfa Kartell vezetőjéről, aki a nettó bérek csökkenését vetítette előre, hogy meg kellene tanulnia számolni. Jelenleg a munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell még fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot.
A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba.
A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól. Azt a kormány is elismeri, hogy ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen, erre azonban nem lehet törvénnyel kényszeríteni őket.
A tervezett adó- és járulékintézkedésekről sürgősségi kormányrendeletet akar elfogadni a kormánytöbbség, kevesebb mint két hónappal tervezett hatályba lépésük előtt.
