Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint csökken Románia lakossága, és ez a tendencia leginkább a kisebbségeket érinti. S hogy mindez mennyire valós, igazolja az is, hogy Szászrégenben az idén mindössze 14 magyar anyanyelvű szülő gyereke látta meg a napvilágot. Ennek a tükrében próbáltunk jövőképet rajzolni Dénes Józseffel, a város egyik reprezentatív oktatási intézményének, az Alexandru Ceuşianu Általános Iskolának az aligazgatójával.
Az aligazgató elmondta, hogy az iskolájukban jelenleg az előkészítőtől a nyolcadik osztályig 208 magyar diák tanul. Szászrégenben mintegy 400 általános iskolás és valamivel több mint 200 líceumi diák tanul magyar osztályban.
A létszám az utóbbi tíz évben stagnált, de nem tükrözi reálisan a régeni helyzetet, ugyanis ötödik osztálytól a városkörnyéki településekről (Beresztelke, Marosfelfalu, Disznajó) is beiratkoznak az oktatási intézménybe. Beresztelkén ugyanis négy éve nincs magyar oktatás, míg Marosfelfaluban tavalytól megszűntek az V-VIII. osztályok. Ez a szászrégenieknek jó, azonban a tendencia a vidéki magyar oktatás felszámolásához vezet. Az idén született 14 gyerek nem biztos, hogy valamikor magyar tagozaton fog tanulni. Az aligazgató tudomása szerint a szülők többsége külföldön dolgozik, itthon megkeresztelik a gyerekeket, majd visszamennek a munkahelyüket biztosító országba. A tapasztalata pedig az, hogy a vegyes házasságban született gyerekek 99%-a – akár az édesanya, akár az édesapa tartozik a többségi nemzethez – román osztályban kezdi, illetve folytatja tanulmányait. Kevesen vannak, akik magyar óvodába járatják a gyerekeket, de iskolába már román tagozatra íratják be, talán mert „így majd jobban érvényesülhetnek az életben”. Ilyen körülmények között nagyon nehéz megjósolni, hogy hosszú távon mi lesz a szászrégeni magyar oktatással – mondta az igazgató, aki hozzátette, lehetőségeik szerint megtesznek mindent, hogy a magyar diákoknak megfelelő feltételeket teremtsenek.
Az idén sikeresen pályáztak az Iskola Alapítványon keresztül a délutáni oktatás támogatására, így szeptembertől szervezetten, az iskolai program után, 93 0–IV. negyedik osztályos diák tanítók segítségével az iskolában házi feladatokat oldhat meg és más kiegészítő foglalkozáson vehet részt, s ami a legfontosabb: minden diáknak (meleg) ebédet biztosítanak. A teljes létszám 95, de két diák élsportoló, így minden délután a marosvásárhelyi sportiskolába edzésre járnak, így szüleik beleegyezésével ők nem vesznek részt a programban. Az V–VIII. osztályosok is szeretnének részt venni a délutáni foglalkozásokon, így azon gondolkodnak, hogy miként lehet kibővíteni ezt a lehetőséget.
Továbbá sikeresen pályáztak a Rákóczi Szövetség által felajánlott iskolabuszprogramban. A magyar kormány támogatásával augusztusban Szászrégen két iskolabuszt vehetett át Budapesten. Az egyiket a Petru Maior, a másikat az Alexandru Ceuşianu iskola magyar diákjai használhatják. Az autóbusszal reggel és délben két-két úttal Beresztelkéről hozzák be és viszik vissza a diákokat. Az üzemeltetést úgy oldották meg, hogy az iskola sporttanára, aki Beresztelkén lakik, elvállalta a jármű vezetését, így az ő ingázásában is segítenek. A pályázati program szerint a járművet kizárólag magyar diákok használhatják. Igény lenne harmadik túrára is, de nem lehet beilleszteni az időintervallumba, így azt a néhány diákot, aki a szászrégeni iskolába jár, a szülők szállítják a városba és vissza.
Mindezek mellett az intézmény évtizedek óta felkarolja és támogatja az iskolán kívüli tevékenységet. Jelenleg Kis Andor református és Kis Erzsébet katolikus vallástanár nemezelést, kosárfonást, illetve gyöngyfűzést és bőrdíszművességet tanít az Alkotóházban. Tizenhat éve folyamatos a néptáncoktatás, korábban Kovács János, a Bíborka tánctanára, jelenleg Simon Szabolcs vajdaszentiványi tanár oktatja a Gyöngyharmat tánccsoport tagjait, és az iskola adja a Fábián András által irányított Csim-Bumm diákszínjátszó csoport magját. Ezenkívül idegennyelv-szakkörök is működnek, így aki időt tud szakítani a zsúfolt tanrend mellett a közösségi foglalkozásokra, megteheti.
Ami pedig az osztályok sorvadását illeti, felmerült egy step by step osztály beindítása, ami fokozott odafigyelést igényel az oktatóktól, így a diáklétszám hiányában „fennmaradt” tanítókat át lehet csoportosítani, de ennek a beindítása még csak ötlet szinten létezik. Ezenkívül igyekeznek mindent megtenni, hogy a szászrégeni magyar diákoknak megfelelő minőségű anyanyelvi oktatást biztosítsanak. A többi nem a város oktatóitól függ.