A szoboravatás elmarad

Alig van olyan szoborállítás-ügy, ami valamiképpen ne kavarná fel a kedélyeket. A Farkaslaka feletti Gordon-hegyre tervezett hatalmas Krisztus-szobor körül azonban a szokásosnál jóval nagyobb hullámokat vetett a vita.

A tervezett Krisztus-szobor

Alig van olyan szoborállítás-ügy, ami valamiképpen ne kavarná fel a kedélyeket. A Farkaslaka feletti Gordon-hegyre tervezett hatalmas Krisztus-szobor körül azonban a szokásosnál jóval nagyobb hullámokat vetett a vita. Olyannyira, hogy noha már javában zajlottak a helyszínen is a munkálatok, hiszen augusztus 21-re tervezték az avatást, a hatóság hirtelen leállította a folyamatot. Vagyis egyelőre nem kerül a mű a tervezett helyére. Az indoklás: a kezdeményezők nem rendelkeztek a szükséges hivatalos engedélyekkel. Előtte a médiában is elszaporodtak a szoborral kapcsolatos véleménynyilvánítások. Voltak támogatók is, de a többség – szakmabeliek, környezetvédők, építészek, egyházi emberek, laikusok sokasága – ellenezte a szándékot. Giccsnek, ízléstelennek tartják a „pléhkrisztusnak” titulált, rozsdamentes acélból készülő, 22 méter magas, kitárt karú alkotást, amely létrehozói elképzelése szerint zarándokhellyé, turistacsalogató látványossággá válhatna. Kilátó is kerülne rá, a közelben kápolna és kálvária is készülne a közeljövőben.

A részleteket a Jézus szíve szobor és kilátó tervezője, kivitelezője, Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművésztől hallottuk. A fiatal alkotó a bucsini Vadárvácska művésztelep idei táborozásának egyik legtevékenyebb résztvevője volt. Pár napos ottléte alatt reggeltől estig keményen dolgozott, Szent Kristóf, a környék egyik védőszentje tiszteletére készített egy méretes domborművet. Hivatása megszállottja a szó nemes értelmében, ezt nem csupán mostani bükkfői teljesítménye tanúsította, hanem az is, hogy jó évtizede, mióta elvégezte a képzőművészeti főiskola szobrász szakát, számos köztéri alkotással hívta fel magára a figyelmet. Városában és a tágabb régió különböző településein mintegy tíz emlékművét, nagy munkát, sok időt és energiát igénylő kő- és bronzalkotásait avatták föl. Nemzetünk nagyjait, történelmi és egyházi személyiségeket, írókat örökített meg ekképpen.

Természetes, hogy jelenlegi vitatott munkája is nagyon fontos számára. Az alkotótáborból is haza-hazaugrott, hogy az acéllal küzdve, idejében elkészüljön azzal, amit felvállalt. Kérésünkre küldött fotókat a készülő munkáról és a hely virtuális képéről.