Szlovén–osztrák kolbászvita
Földrajzi eredetvédettséget kért Szlovénia az Európai Bizottságtól a „krajnai kolbászra” (Kranjska klobasa), az elnevezés német változatát azonban Ausztria is a sajátjának érzi és nem akar lemondani róla.
Földrajzi eredetvédettséget kért Szlovénia az Európai Bizottságtól a „krajnai kolbászra” (Kranjska klobasa), az elnevezés német változatát azonban Ausztria is a sajátjának érzi és nem akar lemondani róla.
A szlovén érvelés szerint a fokhagymával és feketeborssal ízesített, disznóhúsból készült sült kolbász az egykor az Osztrák-Magyar Monarchiához, ma Szlovéniához tartozó Krajna régióból származik, és a szlovén kulturális örökséghez tartozik. Az Ausztriában Krainerwurst néven ismert finomság azonban Ausztria déli-keleti felében is rendkívül elterjedt. Különösen igaz ez a sajtos változatra, a Käsekrainerre, amely szinte minden bécsi kolbászos stand kínálatában megtalálható.
Az osztrák álláspont szerint a Krainer ugyanúgy részét képezi az osztrák kulináris hagyományoknak, emellett a kereskedők és árusok gazdasági érdekeit is sértené, ha le kellene mondaniuk a név használatáról. „A kolbászárusok Bécs egyik turisztikai ismertetőjegyét jelentik, és a kínálatukból a Käsekrainer nem hiányozhat” – hangoztatja a bécsi gazdasági kamara. Bécs ugyanúgy elképzelhetetlen Käsekrainer nélkül, mint bécsi szelet nélkül – állítják. A vitában Nikolaus Berlakovich környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter is megszólalt. „Nem hagyjuk, hogy bárki is elvegye tőlünk a Krainert” – jelentette ki.
A minisztérium és a kamara az osztrák védjegyhivatallal közösen ellenvetéssel akar élni az Európai Bizottságnál a szlovén igények ellen. Ehhez fél év áll a rendelkezésükre. Ha a két ország
nem tud megegyezni egymással, akkor a bizottságnak kell döntenie.
