Szimbiózis

A marosvásárhelyi építészeti iskola jövőjével kapcsolatosan érkezett panasz szerkesztőségünkbe, amelyben a levélíró egykori diákok, pedagógusok nevében attól tart, hogy az Európa Gimnázium átköltöztetése, amely a sportlíceum távozása nyomán kiürült épületen kívül a Constantin Brâncuşi szakközépiskola osztálytermeinek egy részét is elfoglalta, a befogadó tanintézmény lehetőségeinek a beszűküléséhez, az iskola elsorvasztásához, kiszorításához vezet.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

A marosvásárhelyi építészeti iskola jövőjével kapcsolatosan érkezett panasz szerkesztőségünkbe, amelyben a levélíró egykori diákok, pedagógusok nevében attól tart, hogy az Európa Gimnázium átköltöztetése, amely a sportlíceum távozása nyomán kiürült épületen kívül a Constantin Brâncuşi szakközépiskola osztálytermeinek egy részét is elfoglalta, a befogadó tanintézmény lehetőségeinek a beszűküléséhez, az iskola elsorvasztásához, kiszorításához vezet.

A kérdéssel az új társbérlő, az Európa Gimnázium vezetőit kerestük fel. Sebestyén Mária aligazgató szerint nem örvendtek, amikor megtudták, hogy a központból tanácsi határozat alapján el kell költözniük egy másik körzetbe, ahol két általános iskola működik a közelükben. A változással járó nehézségeken túl most úgy érzik, hogy sokkal civilizáltabb, kényelmesebb körülmények között tanítanak. A költözés miatti lemorzsolódást is sikerült pótolni, s megnőtt az érdeklődés a kezdő osztályok iránt, mert a szülők tudják, hogy színvonalas, komoly oktatás folyik az Európa Gimnáziumban. A kezdet azonban nem volt könnyű, s a költözést követően szerkesztőségünkbe is több panasz érkezett arról, hogy a polgármesteri hivatal által tett ígéretek ellenére elhanyagolt épületbe kellett az Európa Gimnáziumnak beköltöznie.

Felvetésünkre Sebestyén Mária aligazgató elmondta, hogy valóban, már az iskolai év megkezdése után cserélték ki a rossz állapotban levő nyílászárókat, s a szülők sokat áldoztak arra, hogy az osztálytermeket felújítsák, megszépítsék. Most kényelmes, meleg, tágas az iskola, össze sem lehet hasonlítani a régi körülményekkel.

– Egy hét alatt kellett átköltöznünk, ami csak a szülők segítségével sikerült. A sportlíceum által használt kétemeletes épületben 17 osztályterem van, az építészeti líceumnak az utcával párhuzamos szárnyában 14 teremben tanítunk, az Európának ugyanis 31 osztálya van 629 tanulóval. Az osztályokat közös megegyezés alapján adták át nekünk, s használjuk a laboratóriumokat s az iskola étkezdéjét is, ahol a hosszított programban részt vevő diákok ebédelnek.

– Számunkra nagyon kényelmes megoldás, s mi jelentjük az étkezde jövőjét is – kapcsolódik be a beszélgetésbe Însurăţelu Mihaela, az iskola igazgatónője, aki megerősíti, hogy valóban szükségük lesz további osztálytermekre, kettőre vagy háromra, mert jövőben két párhuzamos ötödik osztályuk indul a magyar tagozaton, és az előkészítő osztályokba is sok a jelentkező. – Ha el kellett jönnünk a központból, legalább helyet biztosítsanak számukra. Nem akarunk senkit kiszorítani, de igazság szerint mi töltjük meg élettel az iskolát. Mégis, a több mint 300 gyermek és 57,17 pedagógusi norma ellenére 16,5 kisegítő személyre van jogunk, míg a másik iskolában kevesebb diákkal ennél sokkal népesebb személyzetet foglalkoztatnak.

Ţibrea Adriana, a Constantin Brâncuşi szakközépiskola igazgatónője a helyi román sajtóban és a tanfelügyelőséghez címzett beadványában is szóvá tette a kialakult helyzetet. A tanfelügyelőségtől azt kérte, hogy a szakosztályok számát a helyi akciótervnek (PLAI) megfelelően a különböző szakterületeket figyelembe véve határozzák meg. Véleménye szerint összességében túl sok helyet hirdetnek meg indokolatlanul egyes hangzatos nevet viselő szakközépiskolákban, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon nincsen szükség a szóban forgó szakképesítéssel rendelkező végzősökre. Ezenkívül az általános iskolák végzőseit is a képességeiket túlhaladó iskolák felé irányítják, mert az jobb fényt vet a felkészítő tanárokra.

Hogy a román osztályokban valóban sokkal több helyet biztosítanak a végzősöknek, a magyaron viszont kevesebbet, azt tükrözi az a tény is, hogy a múlt évben csak egy magyar tannyelvű szakközépiskolai osztályban sikerült betölteni a helyeket, a többi üresen maradt, tehetjük hozzá.

Jelenleg hat nappali tagozatos osztállyal működik az iskola, egy magyar építő szakos IX., két magyar X. (egy szakközépiskolai műszaki rajzoló és egy szakiskolai víz-gáz szerelő szakos osztály) és három XI. (műszaki rajzoló szakos magyar szakközépiskolai, egy kőműves szakos román és egy festő-mázoló szakos magyar szakiskolai) osztály. Átlagosan húsz diák jár egy osztályba. Az esti tagozaton négy osztály van, egy látogatás nélküli kilencedik, egy műszaki rajzoló szakos XII. és két posztliceális, amelyekben műszaki előszámítást tanítanak. Az esti osztályok román tannyelvűek – tájékoztat Nemessányi Annamária, az iskola aligazgatója.

Véleménye szerint jogilag is furcsa helyzetben van az építészeti iskola, amely a Schiller általános iskolával és a Ion Vlasiu faipari szakközépiskolával alkot konzorciumot, amihez csatlakozott a Traian Vuia szaklíceum. A lehetőséget az Európa Gimnáziumnak is felajánlották, de ők visszautasították. Hozzáteszi, kénytelenek voltak elfogadni a városi tanács határozatát, hogy osztályokat adjanak át az általános iskolának, de nem szeretnék feladni a nagy múltú, valamikor jobban megbecsült iskolát, ahol olyan szakemberek képzésére van lehetőség, amelyekre mindig szükség lesz, annak ellenére, hogy országos szinten is csökkent az érdeklődés a szakma iránt, mivel az építészet nem tartozik a könnyű mesterségek közé. Az elmúlt években különböző módokon népszerűsítették az intézményt, faluról falura jártak, hogy diákokat toborozzanak. Reményeik szerint az őszire talán nagyobb sikerük lesz, bár a műépítész szakot, amit a művészeti középiskola kért, nem hagyták jóvá. A megmaradt hármat viszont – egy magyar tannyelvű műszaki rajzoló és egy román (festő-mázoló) valamint egy magyar (kőműves) szakmunkásképző – szeretnék indítani. Ebben az esetben nem lesz elegendő osztálytermük, mivel az utcára néző felújított épületszárnyat át kellett adniuk az általános iskolának.

– Nagyon jól felszerelt iskolaként meg tudjuk tanítani a mesterségre diákjainkat, s az elméleti tantárgyakra is. Bár gyenge általánossal jönnek hozzánk, érettségi vizsgára álló végzőseink 42 százaléka ért el átmenő jegyet az elmúlt évben, s a szakmai olimpia országos szakaszán Nagy Panna az első helyen végzett. A bentlakásban 60 gyerek lakik, bár többen is elférnének, de a vidéki tanulók többsége az ingázást választja – tette hozzá az aligazgatónő. Majd a kérdésre, hogy miért van népesebb személyzete az iskolának, elmondta, hogy ők adminisztrálják az egész épületegyüttest.

Hogy a két iskola közül melyik kerül ki győztesen ebből a kényszerű együttlétből, azt a tanulók száma dönti el. Ha az építészeti iskolának sikerül diákokat megnyernie, akkor főbérlőként neki van joga az osztályokat megtartani, ha nem, az Európa Gimnázium mind több helyet fog elfoglalni társbérlőként is.