Szeptemberig lezárhatják a tárgyalásokat a verespataki aranybányáról
A kormány várhatóan szeptemberig lezárja a verespataki aranybánya megnyitását tervező Roşia Montana Gold Corporationnel (RMGC) a tárgyalásokat a beruházásról, amelynek sorsáról a parlament fog dönteni – derült ki Victor Ponta román miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatából.
A kormány várhatóan szeptemberig lezárja a verespataki aranybánya megnyitását tervező Roşia Montana Gold Corporationnel (RMGC) a tárgyalásokat a beruházásról, amelynek sorsáról a parlament fog dönteni – derült ki Victor Ponta román miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatából.
A kormányfő a romániai stratégiai beruházásokról szóló országos tervet ismertette Bukarestben. Kijelentette: a kormány kimozdítaná a holtpontról a verespataki beruházást valamennyi környezetvédelmi szabvány betartása mellett, így várhatóan szeptemberig lezárják a tárgyalásokat a beruházóval, de a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia.
Az RMGC kanadai-román vegyesvállalat ciántechnológia alkalmazásával akar kitermelni Verespatak környékén 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. „A kormány részéről a szeptemberben kezdődő őszi parlamenti ülésszak kezdetekor már befejeződnek a tárgyalások, és készen lesz a beruházásról szóló törvénytervezet” – mondta Ponta, aki nyomatékosította, hogy a beruházás sorsáról a törvényhozói testület fog dönteni.
Rámutatott: az eredeti beruházási terv nem volt kielégítő sem a környezetvédelmi előírások, sem a kitermelés során a román államot megillető járadék, sem a román állam részesedése szempontjából. Ponta szerint amennyiben e három szempont alapján megfelelő lesz a beruházási projekt, az ősszel a parlament elé küldhetik az erről szóló törvénytervezetet. Szerinte egy ilyen vitatott beruházás esetében csakis a parlament dönthet.
A román kormány honlapján közzétett, a stratégiai beruházásokról szóló országos tervben a verespataki aranybányaterv is szerepel. A dokumentum megemlíti, hogy a kitermelés új környezetvédelmi szabványok, valamint az épített örökség megőrzése mellett fog zajlani úgy, hogy „a projekt által generált haszon” 78 százaléka a román államé lesz. A román állam részesedése a beruházásban alig 20 százalékos az eredeti terv szerint, ezért az elmúlt évek folyamán többek között Traian Băsescu román államfő – aki közismert támogatója a beruházásnak – is kifogásolta a részesedés alacsony mértékét, és a feltételek újratárgyalását sürgette.
