Szent Márton csodáját ünnepelték

Szent Márton a szegények, katonák, koldusok, ló- és lúdtartók, szabók és borászok védőszentje. Általában lóháton és kardjával köpenyét félbevágva ábrázolják. Már életében legendák keringtek jóságáról, Franciaország védőszentje lett, majd Szűz Mária után Magyarország védőszentje is. A népi kultúrában is mély nyomot hagyott.

Szent Márton Pannóniában, Savariában (ma Szombathely) született 316-ban, szinte gyermekként lett római katona, bár pap szeretett volna lenni. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát. A legenda szerint egy téli este egy nélkülöző koldussal találkozott. Saját köpenyét kardjával kettévágta, és egyik felét a didergő koldus vállára borította. Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban. A fiatal katona felhagyott a szolgálattal, 22 évesen megkeresztelkedett, hittérítő munkába kezdett, később püspök lett. Márton tisztelete halála után gyorsan terjedt. Tisztelete egyre nőtt, népszerűvé vált az emberek körében. Szent István király a lázadó Koppány elleni csatájában az ő támogatását kérte. A győzelem után Márton az Árpád-ház, majd a magyar királyok patrónusa és Magyarország védőszentje lett. A népi kultúrában Márton napja a gazdasági év zárása, de az adventet megelőző utolsó jelesebb ünnep is, amikor lakodalmazni is lehetett, utána kezdődött a karácsonyt megelőző böjt.

Egy régi mondás szerint aki ezen a napon nem eszik ludat, az a következő évben éhezni fog. Ezért ezen a napon sült ludat ettek, és új bort ittak. Szent Márton lúdja voltaképpen egy régi római étkezési szokás és hagyomány későbbi továbbélése. Ehhez kapcsolódott a legenda: Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy ne válasszák püspökké, a libák azonban gágogásukkal elárulták. Ezért Márton napjának a tömött lúd lett az ünnepi eledele.

A libalakomák nálunk is bekerültek az éttermi kínálatba az utóbbi években a marosugrai Haller kastélyszálló éttermében ilyenkor nem hiányzik a menüből a liba, múlt hétvégén is libahúsos ételekkel, élőzenével és a mikefalvi pincészet boraival várták a vendégeket. A nyárádszeredai Csámborgó vendéglőben is Márton-napi hétvégét tartottak ínycsiklandó menüvel: húsleves lúdgégetésztával, sült libacomb lilakáposztával, hagymás burgonyával, desszertnek lúdlábtortát szolgáltak fel, volt élőzenés est, és tombolán egy konyhakész libát lehetett nyerni. A Gerendás panzióban sem hiányzott a hévégén a Márton-napi lakoma: tárkonyos libaragulevest, sült libacombot grillezett tört krumplival, lilakáposztával és karamellizált almaszósszal kínáltak a Kibéd és Makfalva között található étteremben.

Meglátni a csodát

Nyárádszentmártonban a település névadó szentje tiszteletére nemcsak a katolikus hívek gyűlnek össze imádkozni, ez a nap az egész közösség ünnepe lett. Múlt vasárnap az unitárius templomban ökumenikus istentiszteletre került sor, ahol Kerekes József református lelkész a katona Márton jótettének legendáját felemlítve figyelmeztetett: Márton meglátta a koldust, de igazán akkor látott, amikor álmában meglátta Jézust az ő köpenyével. Az események mögött meg kell látni a csodát, meg kell látni Istent, de ez csak tisztánlátással lehetséges, mert a világot amúgy olyannak látjuk, amilyenek magunk vagyunk – mutatott rá a lelkész, olyan eseményeket kívánva, amikor megtisztul a szemünk, szívünk, hogy meglássuk Istent. 

Az istentisztelet keretében énekszolgálatával fellépett a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola Ferencz Örs tanár vezette ifjúsági kórusa, majd Kiss Sándor Lóránd unitárius lelkész hívta meg az ünneplőket a helyi kultúrotthonhoz. Ugyanis az ünnepség keretében került sor a szinte napra pontosan 52 éve épített, a közelmúltban felújított művelődési hajlék átadására: a szalagvágás után a nyárádszeredai Bekecs néptáncszínház a Párosan szép című folklórműsorával örvendeztette meg a termet megtöltő tömeget. Köszöntőbeszédében Varga Ervin, Csíkfalva község alpolgármestere rámutatott: mint minden épület, az idő és az elemek hatására ez is elhasználódott, de az emberek hite és elkötelezettsége lehetővé tette, hogy ismét megújuljon, és szolgálja a közösséget. „Kérem Önöket, hogy mikor belépnek ebbe az épületbe, ne csak a falakat és a padlót lássák, hanem azokat az élményeket, emlékeket és kapcsolatokat is, amelyek itt születtek és fognak születni. Legyen ez a kultúrotthon egy olyan hely, ahol Nyárádszentmárton minden lakosa büszkén mondhatja: itt érzem magam otthon.”

Hogy az ünneplés teljes legyen, itt került sor a Márton-napi vigasságra és lakomára, nem hiányzott a lilahagymás zsíros kenyér, a jó bor és a muzsikaszó, amit különböző tárgynyeremények kisorsolásával „fűszereztek”, és sokan várták a fődíj, a liba nyertes számának kihúzását is: a gágogó jószág ezúttal Csíkfalván lelt új gazdára.

Meggyúlt Szent Márton lámpása

Tours-i Szent Márton püspök nagy tiszteletnek örvend a katolikus egyházban, ezért kapott saját ünnepet, és ezért kötődik a nevéhez vagy a napjához nagyon sok szokás. A német nyelvterületen a Márton-napi tüzek gyújtása, fáklyák készítése és a Márton-napi lámpáskészítés lett hagyomány. A Márton-napi lámpás hagyományok és a tűzgyújtás kialakulása a katolikus egyház rendeletének köszönhető, amely szerint a fény használata ezen a napon arra szolgál, hogy Szent Márton emléke és jó cselekedeteinek híre eljusson mindenkihez.

Szovátán néhány éve az S. Illyés Lajos Általános Iskola és az önkormányzat közösen szervezi meg a lámpagyújtást, idén is pénteken kora este meggyújtották a fényeket a tanintézmény óvodásai és kisiskolásai, majd a pedagógusok, szülők kíséretében a városközponton át az önkormányzat udvarára vonultak, ahol Márton-napi tüzet is gyújtottak. „Ezúton is köszönjük pedagógusainknak, hogy próbálják gyermekeink tevékenységeit úgy szervezni, hogy kellemes várakozással éljék meg a közelgő ünnepeket. Vigye ez a fény fogadalmunkat: igyekszünk jótékonyak, együttérzőek, szeretetteljesek lenni ezután” – írta az önkormányzat közösségi felületén Fülöp László Zsolt polgármester az eseményt követően, emlékeztetve, hogy a Márton-napi lámpás felvonulás és fáklyagyújtás a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt hivatott hirdetni.