Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szent István király napja a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Istvánt 1083. augusztus 20-én avatták szentté, ezt koronként eltérően ünnepelték. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz.
1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára vitette a Szent Jobbot, ezzel fejezte ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az első szabadon választott országgyűlés törvényben hivatalos állami ünneppé nyilvánította az államalapító Szent István napját.
Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is minden helyen megtartják, és a szertartásnak kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés.
A Magányosok Klubjában augusztus 20-án tartottuk a Szent István-napi ünnepséget. Kopacz Imola, klubunk vezetője üdvözölte a megjelenteket, és röviden beszélt István király életének jelentősebb eseményeiről. István kezdetben csak a Nyitrai Fejedelemség és Hercegség ura volt. Apja, Géza fejedelem 997-ben, közvetlenül a halála előtt megeskette a főurakat, hogy Istvánt fogják támogatni a trónutódlásban. Koppány, Géza rokonának, Tar Zerindnek a fia magának követelte a hatalmat, ezért az életével fizetett. A koronázásra 1000 karácsonyán Esztergomban került sor. Uralkodása során Istvánnak két fő ellenséggel kellett szembenéznie: a besenyőkkel és a németekkel. Nagyon sok csatát vívott, a legtöbb esetben sikerrel. I. István király több hadjáratot indított a be nem hódoló törzsfők ellen, mindenhol győzött, és bevezette a keresztény vallást, megalakítva a püspökségeket, egész életében Magyarország megerősítésén fáradozott.
István király és Gizella házasságából három lány és két fiú született. Közülük csak Henrik (a későbbi Szent Imre) maradt életben. A trónörökös neveltetésére szülei sok gondot fordítottak, de 1031-ben egy vadkan vadászat közben halálra sebezte.
1038. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének egyházi ünnepnapján bekövetkezett halálakor Szent István erős országot hagyott az utókorra. I. István királyt, Gellért püspököt és Imre herceget 1083-ban, I. László király uralkodása idején, VII. Gergely pápa engedelmével avatták szentté.
Klubvezetőnk a kenyér történetéről is előadást tartott. Említette a búzaöntő ünnepségek jelentőségét: a magyarságot jelképező 15 millió búzaszem lisztté őrölve eggyé válik szimbólumát. Rávilágított az ünnepi asztalt díszítő elemekre: a kenyér a mindennapinkat, a szalag nemzeti identitásunkat, a gyertya az örök világosságot, a Biblia a kereszténységet, a kosár az egybegyűjtést, a kés az osztást jelképezi.
Rövid kulturális műsorral köszöntöttük az ünnepet. Szavalattal Czerán Erzsébet, Dendea Mária, Fejéregyházi Tünde, Luka Ildikó, Tutsek Erzsébet, Berei Árpád, énekkel Fodor János és Berei Árpád kedveskedett. Az énekkar Kelemen Tibor hegedűkíséretével örvendeztette meg a klubtagokat.
Az új kenyér Kántor Izabella ajándéka volt, a Timko pékség terméke. Mindenkinek jutott egy nagy szelet a finom kenyérből.
Czerán Erzsébet