A szenátus megerősítette a vitatott sürgősségi rendelet hatálytalanítását

Megerősítette a szenátus azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a kormány hatálytalanította a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás módosításáról szóló előző, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.

Az alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be a törvényalkotásba azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel, amelyeket a későbbiekben a parlamentnek is meg kell vitatnia: megerősítheti, módosíthatja vagy elvetheti őket.

Az ellenzéki pártok azt kérték, hogy a törvényhozás „csomagban” szavazzon mindkét sürgősségi rendeletről, mert szerintük félő, hogy egy, a 14-es sorszámú rendelet elleni sikeres alkotmányossági óvás mégis hatályba léptetheti a közfelháborodást kiváltó előző, 13-as kormányrendeletet, de a kormányoldal leszavazta ezt a javaslatot.

A román ellenzéki sajtó napok óta arról cikkezik, hogy nem múlt el a 13-as kormányrendelet „felélesztésének veszélye”, ha az azt hatályon kívül helyező 14-es rendelet megerősítési folyamata valami miatt – például egy alkotmányossági óvás miatt – elbukik.

A szociálliberális kormánytöbbség a keddi vita során azzal érvelt, hogy a parlamentnek nincs oka törvénnyel elvetnie a 13-as rendeletet, hiszen azt már hatálytalanította a 14-es rendelet. Ehelyett a kormányoldal a vitatott 13-as rendelet parlamenti vitáját akarja arra használni, hogy – az eredeti rendelet szövegét módosítva – beépítse a büntetőjogba az összes olyan intézkedést, amely az alkotmánybírósági határozatok miatt vált szükségessé.

Miután a két rendelet összekapcsolását, illetve a mindkét jogszabály elnapolását célzó ellenzéki javaslatok elbuktak, a szenátus egyhangúlag fogadta el a 14-es kormányrendelet megerősítéséről szóló törvénytervezetet, amely várhatóan jövő héten a képviselőházban is napirendre kerül.

A kormány vitatott sürgősségi rendelete arra hivatkozva enyhített a Btk. korrupcióellenes szigorán, hogy a büntetőjog több cikkelye alkotmányellenesnek bizonyult, és ezeket ki kell javítani. Az ellenzék szerint azonban a kormány olyan rendelkezéseket is „becsempészett” a vitatott rendeletbe, amelyeket semmilyen alkotmánybírósági határozat nem tett szükségessé, viszont akadályozzák a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását. Ez utóbbi értelmezésnek hitelt adva két hete tüntetők tízezrei követelik a kormány távozását. A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató tüntetők bizalmi válságra hivatkoznak, ugyanis attól tartanak, hogy a kormányoldal más módszerekkel is megpróbálja majd életbe léptetni a „korruptokat védő” intézkedéseit, amelyek most a közfelháborodás miatt meghiúsultak.