A szenátus másodszor is meggátolta Şova őrizetbe vételét
Másodszor sem járult hozzá a szenátus ahhoz, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) őrizetbe vegye Dan Şova szociáldemokrata szenátort, Victor Ponta miniszterelnök volt kampányfőnökét.
Másodszor sem járult hozzá a szenátus ahhoz, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) őrizetbe vegye Dan Şova szociáldemokrata szenátort, Victor Ponta miniszterelnök volt kampányfőnökét.
A törvényhozás felsőházában azért ismételték meg kedden a szavazást Şova őrizetbe vételének engedélyezéséről, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a március 25-én megejtett első voksolás eredményét elutasításként értelmező szenátusi határozatot.
Mint ismert, nagy politikai vihart és hatalmas jogvitát kavart az, hogy március 25-én a jelen lévő szenátorok többsége megszavazta ugyan a DNA kérését, a szenátus mégis azt közölte, hogy a törvényhozók nem járultak hozzá Şova őrizetbe vételéhez, mivel nem volt meg a házszabály által ilyen esetben előírt minősített többség, vagyis a szenátus teljes létszámának fele plusz legalább egy szavazat.
A Şova-ügy azóta valóságos politikai szappanoperává terebélyesedett, mert az ellenzék és az igazságszolgáltatás nem nyugodott bele, hogy Şova a házszabály egy alkotmányellenes passzusa alapján ússza meg az előzetes letartóztatást, és az alkotmánybírósághoz intézett panaszok sorozatával elérte, hogy a kormánytöbbségnek vállalnia kelljen a korrupcióval gyanúsított tagja megvédésének politikai felelősségét. A mostani titkos voksoláson 66-an támogatták, 72-en pedig ellenezték azt, hogy a szenátus hozzájáruljon a politikus őrizetbe vételéhez, akit a média a kormányfő közeli barátjaként tart számon. „A szenátusi szavazással a parlament kitart az igazságszolgáltatás akadályozása mellett, ügyrendi fogásokat véve igénybe. Amikor a jogállamiságról van szó egyre nehezebb együtt dolgozni ezzel a parlamenttel és ezzel a többséggel” – kommentálta a voksolás eredményét egy Facebook-bejegyzésben az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként megválasztott Klaus Johannis államfő.
A Şova körüli politikai botrányban korábban az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége is állást foglalt. Rámutattak: elvárják a bukaresti parlamenttől, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatást.
