Igen, megszületett a hivatalos tervezet a benzinvérűek alig másfél évszázados, csodálatos aranykorszakának végéről: az Európai Parlament október végén jelentette be, hogy a 27 uniós tagállam elfogadta azt a javaslatot, miszerint 2035-től nem lehet majd belsőégésű motorral szerelt új autókat – és kisteherautókat (!) – értékesíteni az unió területén. Persze ez régi infó, a net tele van vele, de most hivatalossá is vált a szándék. És hiába jelez számos szakterület szaktekintélye, hogy ez így nem fog menni, azok ott fent csak nyomják a gombot, mint süket a csengőt, és úgy tűnik, hogy a zöldségmániás fanatikusok lázálmának küszöbén az észérvek megállnak, és helyben toporognak, mert a célközönségük a gyermekded utópia tájaira költözött. Arról már írtunk, hogy mekkora öngól lesz ez, példáztuk például az akkumulátorokhoz szükséges anyagok bányászatának környezetszennyezésével és a szállítóhajók üzemanyag-fogyasztásával. De arról még nem írtunk, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagok bizony-bizony nem is elegendőek. A Benchmark elemzői szerint a következő tíz évben 384 új bányát – többek között 97 természetesgrafit-, 62 kobalt-, 72 nikkel- és 74 lítiumbányát –, valamint 54 szintetikusgrafit-gyárat kellene nyitni ahhoz, hogy az elektromosautózás hosszú időn át is fenntartható legyen. Ez több millió tonnányi kitermelést jelent. És ez csak egy (újabb) példa. Mert a 2035 mint szám lehet, hogy a távoli idő ködében lebeg, de ez számunkra mindössze 13 évet jelent. Mit csináltak ezelőtt 13 évvel, emlékeznek? Na ugye, hogy nem is volt olyan régen?
Ennyi időnk van még a tervezett átállásig. Persze, mint mondják, a belsőégésű motorral szerelt autókat nem fogják betiltani, a tervezet csak az új autókról szól. Tehát megvárják, hogy a benzinesek, dízelek kivénüljenek. Esetleg meggyorsítják e vénülést egy-két brutális adócsomagocskával, tankoláskorlátozással, hirtelen beszerezhetetlenné váló alkatrészekkel, megvannak a módszerek, nem aggódunk. És akkor majd jöhet a szép, új világ. De hogyan fog ez kinézni nálunk? Minden blokklakás ablakából éjjelente hosszabbítóerdő kígyózik majd a parkolók felé? Vagy még a hálózati töltést is betiltják, mint Norvégiában, ahol otthon már csak saját töltőállomásról szabad áramot tankolni? Hol fogjuk őket feltölteni? És ha ez valami csoda folytán mégis minden nap sikerül, hány baleset lesz majd a hangtalanul suhanó verdák miatt? És mi történik közben mondjuk Indiával és a hasonló országokkal, ahol történelem előtti, füstokádó gépezetek járnak milliószám? Mégis, mekkora hozzájuk képest Európa? Tényleg megmentjük ezzel a lépéssel a bolygót? Pont Európa menti meg? Az egyik legkisebb kontinens? A bürokraták diktatúrája?
Csak egy tanácsunk van: ha lapul a garázs mélyén mondjuk egy jó állapotú 1300-as Dacia, 100-as Škoda, állólámpás Mercedes vagy bármi a nagyapó korából, nehogy elkótyavetyéljék! Újítsák fel, írják be veteránnak, és széles vigyorral röffintsék be 2035 után. Azokat már nem büntethetik adókkal és hasonlókkal. (Egyébként a bejelentés óta kezd felfutni az európai veteránautó-piac, csak mondom.) Szóval röffintsék be, és járjanak vele boldogan, miközben az Európába látogató, jövőbeli amerikaiak és ázsiaiak széles vigyorral, ámulva fényképezgetik majd a csodálatos, addigra ki- és átalakult, egyedivé vált uniós autóparkot, és réveteg, párás tekintettel, remegő szájjal ismételgetik, miközben egymás után lövik a képeket az Instára: itt vagyunk, hashtag, Európa a második Kuba!
