Az van, hogy sem a megyei, sem a marosvásárhelyi önkormányzat nem tudta megoldani az évek óta húzódó hulladékügyet, így aztán ismét előkerült a probléma, ismét bizniszszagú.
Az van, hogy sem a megyei, sem a marosvásárhelyi önkormányzat nem tudta megoldani az évek óta húzódó hulladékügyet, így aztán ismét előkerült a probléma, ismét bizniszszagú.
A marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén a város RMDSZ-es segítséggel funkcióba ültetett alpolgármestere, Claudiu Maior „elvi döntést” szorgalmazott arra, hogy az önkormányzat vásárolja meg a téglagyár valamivel több, mint egyhektáros udvarán levő csarnoképületeket, ahova ideiglenes jelleggel szeméttelepet alakítanának ki. Csupán addig, amíg beindul a kerelőszentpáli regionális környezetkímélő hulladéktelep, ahol mellesleg a tevékenység üzemeletésére kiírt liciteljárás folyamatban van. Vásárhely ugyanis nagy bajban van, hiszen a székelykakasdi régi szeméttelepről már ömlik ki a hulladék, a segesvári EU-konform telep állítólag már nem fogadja a megyeszékhely szemetét, és ott lebeg a veszélye az Európai Unió által Romániára kiróható napi több százezer eurós bírságnak is – tenni kell hát valamit. Ez a valami igen jelentős beruházást jelentene – a volt téglagyári terület és építmények vételárát. Aztán különféle engedélyek beszerzése következik, a terület közművesítése, valamint a tevékenységhez kapcsolódó kötelező beruházások. Szóval mindezekkel együtt akár (euró)milliós nagyságrendű összegekről lehet szó. Mindezt azért, hogy egy évig oda hordják a város szemetét. A másik változat az alpolgármester szerint az lenne, hogy a legközelebbi ökológiai szeméttelepre szállítsák a hulladékot – például Székelyudvarhelyre. Igen ám, de ez többszörösére
növelné a lakossági köztisztasági illetéket – ezt akarják a képviselők?! – tette fel a kérdést, amire értelmes képviselő csakis nemmel válaszolhat. Mert ki akarna népszerűségvesztés terhe alatt a lakosok nyakába sózni egy illetéknövelést?
Ezek szerint a városvezetés úgy számolja, hogy legalább egy évig még nem indul el a szentpáli hulladéktelep. Aztán: ha a licit bonyodalommentesen le is zajlana, és el is kezdődhetne a tevékenység, Kerelőszentpálra csakis a székelykakasdi átrakótelepen kiválogatott és csomagolt hulladék kerülhetne. Csakhogy Kakasd mellett elkészült ugyan a beruházás, de nincs oda vezető út, így aztán a telepet konzerválták, a megyei önkormányzat őrizteti. A város annak idején 9 eurós négyzetméterenkénti áron megvásárolt kakasdi területéhez vezető út megépítéséhez kisajátításokra van szükség, élőktől, holtaktól, mindegy. Bonyolult a dolog, és meg is feneklett – legalábbis egyelőre. Most képbe került egy új, „nagyon szükséges” beszerzés, a téglagyári. Az, hogy milyen költségekkel jár egy engedélyeztetett szeméttelep kiépítése, vagy az egy év lejárta után mire használják, mikorra amortizálódik a befektetett összeg – hát ezek egyesek számára sokadlagos kérdések. Majd a polgárok adóit itt-ott megtoldják...
A liberálisok által elgáncsolt nagy terv helyett közelebbről a kakasdi ügyre koncentrálhatna a városvezetés, hiszen eurómilliós beruházások válnak ablakon kidobott pénzzé, miközben új és új terveket szőnek újabb eurómilliók elköltésére. A segesvári önkormányzat álláspontja példaértékű: az egyezség szerint 6 hónapig egyeztek bele abba, hogy fogadják a megyeszékhely szemetét, bízva az ígéretben, hogy addigra elindul a szentpáli hulladéktelep. Segesvár nem óhajtja a megye szemetével felölteni az EU-konform lerakótelepét, hogy utána megnövekedett költségekkel legyen kénytelen Szentpálra szállítani a sajátját. Segesvár nem akar adóemelést polgárainak, védi az érdekeit – kaptuk a választ. Vásárhely mit akar?