Szellemházak a községközpontban

Elpanamázott közvagyon?

A rendszerváltás óta áll romos állapotban két nagy épület Szászbogács központjában. Az egyikre védőháló is került, de ez inkább úgy hat, mintha letakarták volna mindazt, amit az 1989 utáni sajátos gazdasági helyzet eredményezett. Az épületek egykor az igen jól menő szászbogácsi állami mezőgazdasági vállalatéi (Agrozooviticola Băgaciu) voltak. 

A rendszerváltást követően a mezőgazdasági egység földjeit különböző cégek vették meg, közöttük egy Piatra Neamţ-i vállalat, amely azt tervezte, hogy felújítja az évszázadokkal azelőtt a szászok által telepített és sokáig művelt szőlőst. Nem jött össze, eladták az ingatlant (a földterületeket és az épületeket) a kundi Vale Verde Retreat vállalkozás tulajdonosainak, akik egykori szászbogácsi szászok, még 1983-ban áttelepültek Németországba. Hazajöttek, és turisztikai vállalkozásba kezdtek, amely igen jól ment, a jövedelemből megvásárolták a községközpontban levő épületeket is. Nemcsak turizmussal, hanem munkaközvetítéssel is foglalkoztak, olcsó munkaerőt vittek ki a községből Németországba. Úgy tervezték, hogy átalakítják az épületet, a földszinten borozót, az emeleten szállodaszobákat hoznak létre, és borkóstolóra, gasztronómiai programra hívják a külföldi turistákat. Azt is tervezték, hogy idősotthonnak alakítják át… Igen ám, de ez nagy beruházást igényel, ami nem térült volna meg. Az is felmerült, hogy lakrészeket képeznek ki, és eladják. Ioan Aldea, Szászbogács polgármestere elmondta, mindez csak az elképzelés szintjén maradt, mert konkrét terveket még nem látott. Közben az ügy személyeskedéssé fajult. 

– A törvény megengedné, hogy a polgármesteri hivatal megbüntesse a tulajdonost, amiért nem gondozza az ingatlant, de eltekintünk ettől. Közben azzal fordultak hozzám, hogy segítsem a vállalkozásukat, mert „pénzt hoztak” a községnek. Nem értik meg, hogy a hivatal nem ruházhat be magántulajdonba, nincs ahogy a kérésüket teljesítsük, hiába várják el a segítséget. És itt megszakadt mindenféle kommunikáció – nyilatkozta lapunknak a polgármester. 

A jelek szerint ennek az ingatlannak a sorsát is az idő rendezi el. Sajnos ilyen és ehhez hasonló helyzetbe nem egy vidéki ingatlan került. Közismert, hogy műemlék épületek is rommá lettek, mert a tulajdonosnak túl nagy volt az anyagi megterhelés. Szerencsésnek mondható a gernyeszegi kastély, ahol sikerült támogatást nyerni, és  felújítani az ingatlant. A nem műemlék épületek azonban több településen tönkremenve rondítják az összképet az ilyen patthelyzetek miatt. Lehet, hogy jogi megoldást kellene találni arra, hogy miként kerülhetnek az önkormányzatok kezébe az ily módon gondozatlanul hagyott ingatlanok.