2024. august 5., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szekérrel menekültek

  • 2015-11-16 14:09:01

A történelem legsúlyosabb problémájának a megoldásán dolgoznak Európa, sőt a világ politikusai, akiket nehéz kihívások elé állít a menekülthullám ügyének rendezése.

A történelem legsúlyosabb problémájának a megoldásán dolgoznak Európa, sőt a világ politikusai, akiket nehéz kihívások elé állít a menekülthullám ügyének rendezése. Szerintem nem könnyű megállapítani, hogy ki a menekült, ki a bevándorló vagy betolakodó, hisz java részük megszabadult a papírjaitól. Nem lehet még tudni, hogy milyen irányba dől el, de reméljük, a politikusok megoldják. 
A megdöbbentő képsorokat nézve jut eszembe anyósom elbeszélése, miként menekült Ded-rádszéplak és a környék magyar lakossága 1944-ben a front elől nyugat felé. Már rebesgették, hogy a román csapatok átállnak az oroszokhoz, és nagy erővel nyomulnak előre a németek nyomába. Azt is beszélték, hogy az orosz egy új fegyvert vet be. Nagy volt a rémület. Az emberek elásták értékesebb holmijukat, befogták a lovakat, teheneket, kinek mi volt, és szekérrel menekültek az oroszok elől. Már Nagykárolynál jártak, mire jött a hír, hogy a veszély elmúlt, meg lehet fordulni. Volt, aki Németországba akart menni, hiába tudott németül, ha nem volt szőke és kék szemű, nem engedték tovább. Mire hazaértek, a házat üresen találták. Az otthon maradt románok elhordták a bútorokat, a varrógépet, a gabonát, még az elásott holmit is megtalálták. Azok a román szomszédok voltak, akik sokszor bekopogtak kölcsönkérni tojást, egy-egy csupor tejet, egy kupa lisztet. Valahogy sikerült visszaszerezni az elhordott holmi egy részét – mesélte anyósom.
Amikor szó esik a menekültekről, a marosvásárhelyi márciusi eseményeket követő menekültekről nem esik szó. Az akkoriban született fiataloknak nincs tudomásuk az akkori vérengzésekről, a Görgény völgyében felbujtott románok támadásairól. Az események után a fiatalság java része – és nem csak – elmenekült az országból. Csak a mi lépcsőházunkból négy fiatal ment Nyugatra, saját családomból két fiatal távozott külföldre. Most kezdjük érezni hiányukat, ha ágyhoz kötöttek leszünk, nem lesz kitől egy pohár vizet kérjünk. 500 kilométerre tőlünk nem hallják meg! A Népújság is írta, a temetőkben egyre több a gondozatlan, elhagyott sír. 
Minden megtörtént eseménynek és állapotnak az okát kell megkeresni és orvosolni. Bátran kijelentem, hogy a gyökerek a kilencvenes eseményekhez vezetnek vissza. 
Török Sándor 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató