Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Múlt hét végén Erdőszentgyörgy volt a házigazdája a székelyföldi vadászok tizenkettedik szakmai és baráti találkozójának. Volt ott minden: a vadászfanfártól az agárfuttatásig, a vadásztrófeáktól a vadpörköltig, a szakmai beszélgetésektől a jókedvű nótázásig. Mind többen vannak, és egyre jobban erősödik a szakmai oldal, miközben az esztétikára is sokat adnak.
A fenyegető esőfelhők nem ijesztették el a vadászokat, s délután még a nap is rámosolygott az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély udvarán ünneplőkre, ezzel is elismerve kitartásukat, odaadásukat, szakmai tudásukat és jó ízlésüket.
Az egykori grófi kastélyudvar megújult külsejével az eseményhez méltó helyszín volt, és a szomszédos épületekben is a vadásznapokhoz tartozó rendezvények voltak: a középiskola tornatermében trófeakiállítás nyílt, ahol a legjavát lehetett látni a környéken elejtett vadászzsákmánynak: medvék, szarvasok, hegyi kecskék, farkas bőre is „terítékre” került, és a helyi vadászegyesület legújabb szavastrófeáit is szemügyre lehetett venni. A szomszédos utcában romániai és magyarországi cégek kínáltak mindenféle vadászkelléket a lát- és távcsőtől az éjszakai hőérzékelő kamerákig, a vadászöltözettől a vadászkésekig vagy vadcsontból faragott, díszes kellékekig. A kastélyudvaron, a helyi kézművesek és termelők őszi vásárán pálinkát, bort, méhészeti termékeket, faragott fa- és csonttárgyakat kínáltak. Mellettük kapott helyet az anyaországban 1835-ben alapított Országos Agarászegyesület standja, néhány agarat is elhoztak gazdáik az eseményre. A Székelyföldi Vadászkürt Egyesület elfújta az indulót, amelyre válaszul a székelyföldi vadásztársaságok felvonultatták és elhelyezték zászlaikat a színpad előtt, majd egy minap elejtett szarvasbikát mint trófeát vittek be, és tettek az emelvényre a vadászok.
A vadászat messzemenően része a magyar kultúrának, kezdve az egyik legősibb mondánktól, a csodaszarvastól napjainkig, s bár a magyarok vadászati védőszentje Szent Euszták volt, a német kultúrából „érkező” Szent Hubertuszt tartjuk a vadászok és vadállatok védőszentjének. Az ő tiszteletére tartott szentmisén Laczkó Vilmos római katolikus plébános kiemelte: Szent Hubertusz hite szerint a vadászatot a higgadt önmérséklet és könyörület, valamint a természet és a vadak iránti alázat kell jellemezze. A vadászat ősi harc a család táplálékának biztosításáért, de egyben a kutatási vágy, a megfigyelés, a tudásszomj, a gyűjtési szenvedély, a természet szeretetének kifejeződése, még akkor is, ha nem szólhat a puska.
A székelyföldi vadásznapok megszervezéséről tizenhárom éve döntött a három székely megye, évente rotációs alapon más-más megyében és helyszínen tartják meg, az ideit az erdőszentgyörgyi Cervus vadásztársaság rendezte. Üdvözlőbeszédében a Maros megyei önkormányzat elnöke arra világított rá, hogy ma Európában a vadászatot gyanakvás, elutasítás övezi, hazánkban is ez tapasztalható, a vadászati intézkedések egész sorát támadták meg a bíróságon. Ezekre nem lehet legyinteni, hanem tanulni kell a külföldi jó példákból, a vadászat társadalmi megítélésének javítását tudatos munkával lehet elérni. „Minden ilyen alkalommal le kell bontani egy-egy téglát a vadászatot körülvevő falból” – hangsúlyozta Péter Ferenc. A Hargita Megyei Tanács elnöke is egyetértett azzal, hogy át kell hidalni a szakadékot, a meg nem értést, és ott kell lenni a brüsszeli és bukaresti törvényhozásban, a döntések előkészítésében, hiszen szükség van a vadászati törvény további módosítására – mondta Borboly Csaba, aki elárulta: a jövő évtől a farkas ismét visszakerülhet a vadászható fajok közé. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke egy gyöngyszemet vitt el a házigazdáknak Rhédey Claudia grófnő kiadatlan naplójából, amelyben élete első vadászatáról ejtett szót, ahol 23 évesen vett részt férje oldalán.
Ezután került sor a Venator Terrae Siculorum, azaz A Székelyföld vadásza díjak átadására. Ezzel elismerik, díjazzák azokat, akik jelentős szerepet játszanak a vadászati hagyományok ápolásában, a vadászati etika betartásában, a természet megóvásában. A kürtösök tiszteletfanfárja után Demeter János, a Vadon közhasznú egyesület elnöke elmondta: a civil társadalom javaslatára díjazzák a kiemelkedő vadászokat. Idén tizedik alkalommal nyújtották át a díjat. Az egyesület és a székelyföldi vadászok közgyűlése döntése alapján idén is három személy vehette át az elismerést: Maros megyéből a mezőpaniti Bartha Márton vállalkozó és vadász, Hargita megyéből Birtalan István, a gyergyószentmiklósi vadász- és sporthorgásztársaság elnöke, Kovászna megyéből pedig Rétyi Csaba, a megyei vadász-sporthorgász egyesület elnöke.
Az ünnepi pillanatok a vándorzászló átadásával végződtek, a lobogót Péter Ferenc megyeelnök adta át kovásznai kollégájának, Tamás Sándornak. A zászló nemcsak jelkép, hanem egy erős kötelék is, az átadás pillanata emlékeztet arra a felelősségre, amivel viseltetünk a természet és az állatvilág iránt – hangzott el.
A kastélyudvaron már reggel elfoglalták asztalaikat, sátraikat, és felállították üstjeiket a Székelyföldről érkezett vadásztársaságok és egyesületek. Hargita megyéből a csíkszépvízi, a Nimród, a Nagy-Küküllő, a Hubertusz, a gyergyószentmiklósi és csíkszeredai, Kovászna megyéből a megyei, a katrosai, a Somos és az SDM Venatoris csapatai, míg Maros megyéből a somosdi, a kibédi, a szentgericei, a ravai, a Medve, a Mezőhavas, a Pro Diana és a szervező Cervus vadásztársaság csapatai vettek részt, de a Magyar Véreb Egylet és a Romániai Limier Klub is képviseltette magát.
Amíg a csapatok tudásuk legjavát adva főztek, addig a színpadon szakmai beszélgetések zajlottak: Tamás Sándor a világ első zergebakjáról tartott előadást, Keresztes János az agarászat történetébe vezette vissza az érdeklődőket, de fajtaismertetőt is tartott, Czirmai Levente moderálásával szakemberek beszélgettek a sebzett vadról, az utánkeresésről és vérebezésről, egy másik beszélgetésen szó esett a vadgazdálkodás jelenlegi helyzetéről, majd Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter a medvevadászat szabályozása érdekében hozott intézkedéseiről, a „zöldek” által indított ellentörekvésekről és a parlamenti döntéshozatalban való jelenlét fontosságáról számolt be a hallgatóságnak.
Eközben minden főzőcsapat azon buzgólkodott, hogy sátrában ne csak jó hangulat uralkodjon, hanem az asztala szépen legyen megterítve, s a bográcsban fövő étel elnyerje a főzőverseny nagydíját.
A hajdúhatházi Bocskai István vadásztársaság egyik bográcsában gímszarvaspörkölt, a másikban jellegzetes hortobágyi étel, slambuc készült, azaz hagymás-szalonnás alapra burgonyaszeleteket tesznek, amelyre leveles lebbencstészta kerül. Amíg felforrt, a csapat vezetője a Népújságnak elmondta: harmadszor jöttek el a székelyföldi vadásztalálkozóra, előzőleg jártak a tusdnádfürdői és csíkszentdomokosi rendezvényen. Megéri itt lenni, meríteni az itteni hagyományokból, ma, amikor körülöttünk a világban minden változik, jó ide visszatalálni, átélni, újraéleszteni a vadászkultúránkhoz tartozó alapdolgokat, s mellette baráti kapcsolatokat kialakítani, részt venni a programokon – vallotta be lapunknak Antal Szabolcs.
Délutánra a zsűri – Kozma Mónika (Pro Economica Alapítvány), valamint Császár Károly és Novák Levente szenátorok – minden ételt végigkóstolt, majd egy órán át tanakodott a tapasztaltakon. A színpadra visszatérve Kozma Mónika bevallotta: nagyon nehéz dolguk volt, mindenki a szívét-lelkét tette bele az üstökbe és a tálalásba. Végül a harmadik díjat a szovátai Mezőhavas vadásztársaság kapta a különleges tálalásért, a barátságos fogadtatásért és a petrezselymes krumplival és gomba savanyúsággal tálalt vaddisznópörköltért. A második helyet a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő csapata érdemelte ki, amely a tálalás mellett a zsűrit a különleges ízvilággal kápráztatta el, amikor burgonyakrokettel és áfonyaszósszal tálalta fel szarvaspörköltjét. Az első helyet a ravai 51 Hunting vadásztársaságnak ítélte a zsűri, mert ez a csapat egyedi ízesítéssel, a fűszerek párosításával jeleskedett, a vargányával és rókagombával készült szarvaspörköltet szarvasgombás nokedlivel és gomba savanyúsággal szolgálta fel. Két különdíjat is kiosztott a zsűri, az egyiket a szovátai Medve társaság kapta a gyönyörűen tálalt szarvasborjúpörköltjéért, a másikat a messze a mezőny fölött teljesítő kézdivásárhelyi SDM Venatoris csapata, amely nemcsak tálalásban és az alapanyagok megválasztásában hozott különlegeset, de igazi gasztronómiai élményt is nyújtott, hiszen vaddisznókarajt tálalt vadassal és medvehagymás szalvétagombóccal, desszertnek pedig karamellizált körtét. A kézdivásárhelyi csapat megkapta a Békés vármegyei vadásztársaság által felajánlott bográcsot is.
Az eredményhirdetést követően a kastély melletti parkban került sor az agárfuttatásra, aki nem vett részt rajta, azt a sátrak alatt szórakoztatta három nyárádmenti muzsikus, akikhez sokan csatlakoztak az éneklésben: a gyergyószéki vadászok mellett a politikusoknak is elhúzták a nótáját, úgyannyira, hogy a napi programot záró Maros Művészegyüttes fellépését kissé csúsztatni kellett, hiszen a jó hangulatot kár lett volna félbeszakítani.
Nyolc év után tért vissza Erdőszentgyörgyre a székelyföldi vadásztalálkozó, Csibi Attila Zoltán polgármester pedig büszke erre, amint arra is, hogy egészen más körülmények között fogadhatták a vendégeket: egykor sáros, most rendezett, kockaköves udvaron zajlott a rendezvény. Az idei találkozón húsz vadásztársaság főzött, a
házigazda versenyen kívül, csak a vendégek számára készített vaddisznó- és szarvaspörköltet, de voltak olyan társaságok is, amelyek nem főztek, tehát az elöljáró mintegy harmincra tette a megjelent csapatok számát. Elégedetten vette tudomásul, hogy egész Székelyföld képviseltette magát, de Fehér és Beszterce megyéből is érkeztek érdeklődők, és mindenki sikeresnek tartotta a rendezvényt.
A találkozón megszólaltak a szakmai körök is, hiszen nemcsak vadászok, hanem civilek is jelen voltak, akik nem igazán látnak bele a vadászat körüli szakmai és politikai vitákba, és fontos, hogy megértsék ők is a folyamatokat, a vadászatra ne úgy tekintsenek mint sporthobbira, ami a gyilkolásról szól. A vadászat egy kultúra, a vadászok óvják a természetet, és nem gyilkolják az állatokat, hanem a kilövési rendszerrel szabályozott szelekciót végzik el. Azért szükséges a szakmának is jelen lenni az ilyen eseményeken, hogy a laikusok is tudomást szerezzenek a folyamatokról, és a vadászok ne elutasítást, hanem elismerést kapjanak a társadalomtól – taglalta lapunknak a Cervus vadásztársaság elnöki tisztségét is betöltő, napokon belül leköszönő erdőszentgyörgyi polgármester.