2019. szeptember 20., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertóból a tudományra nézve új baktérium-nemzetséget izoláltak és írtak le Siculibacillus lacustris néven, meghatározva annak teljes génállományát.

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén a mikrobiológiai kutatásokba bevont hallgatók több, a tudomány számára eddig ismeretlen, új baktériumnemzetséget, illetve fajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS-vizsgálatok alapján, dr. Máthé István oktató vezetésével. A krátertóból most előkerült új nemzetség leírásához szükséges széles körű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE–Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig a szakterület egyik vezető tudományos folyóiratában közölték. 

A Siculibacillus lacustris SA-279 kódjelű típustörzsének rozettákat formáló sejtjei fénymikroszkópos fáziskontraszt felvételen, százszoros nagyításban. A sejtek hossza 1,3-2,5 µm. 

 Fotó: dr. Felföldi Tamás


Az új baktérium latin elnevezésében a „Siculibacillus” arra utal, hogy a pálcika alakú baktériumot, azaz bacillust Székelyföldről izolálták, a „lacustris” szó pedig a tavi eredetre vonatkozik. Érdekesség, hogy a baktériumsejtek különleges csoportokat, úgynevezett rozettákat képesek formálni, amelyek átlagosan 5-25 sejt által alkotott csillagszerű szerkezetet jelentenek.

Újdonságnak számít, hogy meghatároztuk a baktériumtörzs teljes génállományát, amely elsőként történt meg Romániában izolált, újként leírt baktériumfaj esetében. A genetikai adatokat úgynevezett génbankokba, míg a baktériumtörzset nemzetközi (német és japán) törzsgyűjteményekbe helyeztük el, így mindezek a legszélesebb tudományos közösség számára elérhetőek további vizsgálatok végett.

A Szent Anna-tóból kutatócsoportunk által a tavalyi évben újként leírt Rhizobium aquaticum[MI2] baktériumfajhoz hasonlóan a Siculibacillus lacustris baktérium is sokféle szerves anyag lebontására képes, így minden bizonnyal szerepet játszik a krátertó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában).

Dr. Máthé István (Sapientia EMTE)

Dr. Felföldi Tamás (ELTE)