Az Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) minapi jelentésében úgy fogalmazott, hogy a Romániában elismert húsz nemzeti kisebbség nagylelkű pénzügyi támogatásban részesül kultúrája előmozdításához és védelméhez, és biztosított a részvételük a politikai döntéshozó testületekben. Azonban foglalkozni kell még a kisebbségi nyelvhasználat jogának jövőbeni biztosításával kapcsolatos bizonytalansággal, a romákkal szembeni diszkriminációval az oktatásban, valamint a nemzeti kisebbségekkel szemben elkövetett rendőri visszaélések kivizsgálásával és szankcionálásával.
Kitér arra is, hogy a 2022-es népszámlálás adatai a nemzeti kisebbségekhez tartozók számának csökkenését mutatják. A szakértők szerint a visszaesés bizonytalansághoz vezet a kisebbségi nyelvhasználat jogának jövőbeni megvalósítását illetően a közigazgatásban, a bíróságok előtt és a közterületi jelzések esetében, mivel a nyelvi jogok használatának feltétele, hogy a nemzetiséghez tartozók aránya nem süllyedhet húsz százalék alá az érintett településen.
Megállapítja, hogy bár az illetékes román hatóságok jelentős összegeket fektetnek a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításába, az antiszemitizmus és különösen a cigányellenesség továbbra is felfedezhető. Románia lakosságának túlnyomó része egyéni szinten nem érzékel távolságot a románok és a magyarok között, politikai szinten azonban több esemény is heves vitákat váltott ki a történelem eltérő értelmezéseiről, valamint a zászlók és himnuszok használatáról.
Az RMDSZ állásfoglalásban reagált a jelentésre, amelyben megállapítja, hogy az tételesen említi azokat a problémákat, amelyekre a szövetség felhívta a szakértők figyelmét tavaly júniusban és más alkalmakkor, de a dokumentumhoz a kormány is hozzáfűzte kommentárját. Ebben azt állítja, hogy a kollektív jogok szegregációhoz vezetnek, a szegregáció meg konfliktusokhoz.
Az RMDSZ úgy véli, az államnak inkább a felsorolt problémák megoldásával, illetve a törvények betartásával kellene foglalkoznia. Egyben „butaságnak” nevezte a kormány álláspontját.
Kijelenti: „A közösségi identitás megélése nem szegregáció, hanem jogos követelése a romániai magyaroknak. Akárcsak mindaz, amit a jelentés is megállapít, hogy a közigazgatási kódex visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, a szóbeli nyelvhasználati jogok gyakorlatba ültetése elmarad, a szimbólumhasználat – például a székely himnusz eléneklése sporteseményeken – korlátozva van. Az úzvölgyi katonatemető ügye, az egyházi ingatlanok, köztük a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásának újraindítása mind-mind megoldásra vár!”
Nincs tehát minden rendben ebben, az államelnök és vezető politikusok által a kisebbségek paradicsomának, példaértékűnek nevezett országban. A napirenden levő magyarellenes megnyilvánulások, az anyanyelvi oktatás helyzete, a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a katolikus iskola helyzete, az úzvölgyi temető ügye, a szélsőséges magyarellenesség a sportlelátókon, nem beszélve a többször és több szervezet által benyújtott, majd elfelejtett kisebbségi törvényekről, mind megerősíti az RMDSZ álláspontját.
Szakértő szerint az utóbbi másfél évtizedben a törvény szintjén rögzített kisebbségi nyelvi jogok tekintetében Románia jelentős előrelépést könyvelhet el.
Ám a törvény nagylelkűsége nem minden esetben eredményezett a kisebbségi nyelvi helyzetet erősítő intézményes lehetőségeket is. A magyar tannyelvű oktatás autonómiája, a közigazgatási nyelvhasználati jogok éppen ott érvényesülhetnek kevésbé, ahol a magyar nyelv mozgásterét növelni kellene.
