Számvetés ideje
Megértük a 2016. év utolsó hetét. Számot vethetünk az elmúlt évben történtekkel, mit tettünk vagy mit nem tettünk meg, amit megtehettünk volna.
Elég idős vagyok ahhoz, hogy naponként készülődjek a „hazatérésre”, találkozni megdicsőült szeretteimmel.
Vajon megtettem minden tőlem telhetőt, hogy az isteni kegyelem az enyém lehessen? – ez a nagy kérdés. Az együttlét sok gondolatot előhoz bennem. A Duna tévében elhangzó Himnuszra keltem reggel 6 órakor, s akkor született az ötlet, teszek egy kísérletet, hátha sikerül valami bátorítót, biztatót írni az idősebb olvasóknak és nem csak időseknek, hiszen a fiatalok is szeretnék megérni az idős kort.
Annyi negatív információ ér bennünket nap mint nap, termé-szeti katasztrófáktól, repülőgép-szerencsétlenségektől, terrortámadásoktól, háborúktól hangosak a híradók.
Jó lenne jónak lenni! Én is úgy gondolom, hogy én is tehettem volna több jót és adhattam volna több szeretetet az erre rászorulóknak.
Isten majd megítéli tetteimet.
Azzal bátorítok minden Népújság-olvasót, hogy ne csüggedjen el, kérjen erőt a minden erők forrásától. Tudom, hogy nem könnyű az öregkor, az egyedüllét, de ha van egy biztos támasz, az isteni kegyelem ott az életünkben, akkor az erőt ad, hogy el tudjuk hordozni a sokszor erő feletti feladatokat, és haladjunk utunkon.
Kívánom, hogy a karácsony áldása kísérjen el a még hátralevő életünk során, adjon erőt, hogy sok jót tudjunk tenni embertársaink javára, hogy legyen amiről majd számot adni.
Próbáljunk meg ezután több jót tenni, több szeretetet adni, mert a teremtett világ várja tőlünk a szeretetet, a jó cselekedeteket.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves olvasónak áldott, békés új évet!
Isten gazdag áldásával tegyünk jót, legyünk jók, ha „tudunk”!
Özv. Balogh Károlyné Etelka
