2020. november 26., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Június 25-én a Călăraşi megyei, funduleai Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztő Intézetben búza- és árpanapot tartottak. A szakmai rendezvényen többek között jelen voltak az Agrártudományi Akadémia képviselői, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Emil Dumitru, valamint a Romániai Magyar Gazdák Maros Szervezet részéről Fazakas Miklós elnök, Fülöp Zoltán gazdálkodó, Sánta Albert mérnök és Sikó László falugazdász.

Kep leirasa


A szakmai találkozó egyik fő témáját a mezőgazdaság terén végzett kutatások adták, pontosabban, hogy milyen kutatási módszerek vannak a növénynemesítés terén, valamint az új fajták létrehozásában. Az olyan technológiai lehetőségek kiaknázásáról is szó esett, amelyekkel növelhetnék a termelékenységet, de beszéltek a román mezőgazdasági kutatások népszerűsítéséről is. Emil Dumitru elmondta, bármennyire is jók a hazai fajták, megfelelő marketingre is szükség lenne. A vidékfejlesztési minisztérium államtitkárának sajátos a meglátása arról, hogy miként lehetne felépíteni, illetve újjáépíteni a romániai kutatást. „Az államháztartásból kiutalt összegek mellett, úgy gondolom, felnőttünk egy olyan szinthez, ahol már a közszféra és a magánszféra között létrejöhet az a kapcsolat, amelynek gyümölcseként a fejlesztő, kutató és hozzáértő gazda magasabb szintre tudja emelni alkotásait, kutatásait, de ezek mellett stratégiára is szükség van” – fogalmazott az államtitkár.

Az RMGE Maros Szervezet a LAPAR (Romániai Mezőgazdasági Egyesületek és Termelők Országos Szövetsége) tagjaként vett részt a búza- és árpanapon. Fazakas Miklós, a szervezet elnöke elmondta: „Fontos számunkra, hogy minden ilyen jellegű szakmai rendezvényen részt vegyünk, szívesen ellátogatunk a különféle mezőgazdasági programokra. Ezeken az eseményeken jellemzően minden számunkra fontos információt megtalálunk. Lehetőség van szemügyre venni az újdonságokat, és feltehetjük kérdéseinket. Itt most a búzát és az őszi árpát mutatták be. Törekednünk kell a Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztő Intézettel való szorosabb együttműködésre, hogy a gazdák olcsóbban hozzájuthassanak a minősített vetőmagokhoz, erre pedig a nemrég az egyesületünk által bejegyzett Marosi Gazda Kft.-n keresztül lesz lehetőség. A Szülőföldön okosan program keretében megpróbáljuk úgy kiépíteni a tevékenységünket, hogy a szaktanácsadástól a beszerzésig és akár az értékesítésig segíteni tudjuk a gazdákat.”

Bármennyire jók a hazai gabonafajták, a megfelelő marketingre is szükség lenne

A vidékfejlesztési minisztérium államtitkára elmondta: „Azt tapasztaltam, hogy 2007-ben még 90%-ban hazai fajtáink voltak, majd amikor teljes jogú EU-s tagállam lettünk, ez jelentősen lecsökkent. Most a fajtáink csupán 50%-a hazai. Ez a mutató nagyon sokat elárul a hazai piacról. Úgy gondolom, hogy a versenyképes kutatás lenne a megoldás, hiszen a környező országokban sok jó példa van erre, kiváló kutatási eredményeket érnek el az olyan kisebb országok is, mint Szerbia, sikerült termékeikkel visszajutni a helyi piacokra, és versenyképesek maradtak. Úgy vélem, nem kellene félnünk a kutatásban a magán-, valamint a közszféra közötti partnerségektől. A nagyobb farmok a marketinget is sikeresen használják.”

Emil Dumitru elmondta, a kutatási költségvetésből több mint kétmillió euró jut a funduleai kutatóintézetnek. „Ha olyan technológiákat és fajtákat akarunk eljuttatni a gazdákhoz, amelyek a versenyképességet növelik, akkor újra kell gondoljuk a mezőgazdaság finanszírozásának jövőjét, amely egyértelműen az uniós közös agrárpolitikához kapcsolódik’’ – fogalmazott a tisztségviselő.

Országos stratégiai tervre van szükség

Emil Dumitru kiemelte, nem elég csak megtermelni a búzát és a kukoricát, hanem fel is kellene dolgozni, vagy legalább az állattartásban felhasználni, ezzel növelhető lenne az állattartás versenyképessége is. Ezt a folyamatot természetesen EU-s alapokból tudják kieszközölni. Szükség van arra, hogy közösen új stratégiát hozzanak létre, amelyben az állattartás EU-s támogatása hangsúlyosabb szerepet kap, valamint ösztönözniük kell a szövetkezetek létrehozását megkülönböztetett támogatási fajták által. 

A búza- és árpanap a LAPAR és a funduleai Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztő Intézet közös szervezésében valósult meg. A Romániai Mezőgazdasági Egyesületek és Termelők Országos Szövetsége által kezdeményezett szakmai napon hét búzafajtát, háromféle tritikálét, valamint hat őszi árpa fajtát ismerhettek meg a jelenlévők. A bemutatott gabonafélék Erdélyben is népszerűek, a gazdák elégedettek a terméshozammal. (közlemény)