Szakértő: az osztrák kormánynak változtatnia kell politikáján
Az osztrák elnökválasztás első fordulójának eredményei világos figyelmeztetést jelentenek a kormánynak, hogy szükség van politikája áthangolására – nyilatkozta Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az MTI-nek kedden.
A szakértő kifejtette: a választásokat megelőző héten megjelent közvélemény-kutatások még a zöldpárti Alexander Van der Bellent jósolták első helyen befutónak, de a szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofernek sikerült 16 százalékkal megelőznie, ami mindenképpen kívül esik az átlagos „hibahatáron”. Ennek oka a bizonytalan szavazóknál keresendő, a választók egyötöde a voksolás előtti utolsó napokban döntötte el, hogy kire adja a voksát – mutatott rá. Közölte: az osztrák politikai rendszerben az államfő gyenge jogosítványokkal rendelkezik, így közvetlenül ugyan nem befolyásolja a politikai viszonyokat, de az eredmény szimbolikus üzenete és jelentősége a pártok közti erőviszonyokban meghatározó. Ausztriában még soha nem fordult elő, hogy ne a konzervatív (ÖVP) vagy a szociáldemokrata (SPÖ) jelölt nyerte volna az államfőválasztást, így egy zöld vagy szabadságpárti államelnök mindenképpen nagy változást jelent – vélekedett.
Tamási Anna szerint a szabadságpárti Norbert Hofer számíthat akár az SPÖ törzsszavazói egy részének támogatására is, hiszen ilyen átszavazásra volt már példa az előző felső-ausztriai tartományi választásokon. A szociáldemokrata Werner Faymann kancellár ugyanakkor a zöldpárti jelöltet támogatná, ami a másik irányba tolhatja a szociáldemokrata voksolókat. A néppárti szavazók voksai feltehetően megoszlanak majd a két jelölt között, így a versenyt végül a független Irmgard Griss támogatói dönthetik el – magyarázta.
Az elemző úgy látja, az eredmények világos figyelmeztetést jelentenek a kormánynak, hogy szükség van politikája áthangolására. A választók több mint 80 százaléka elégedetlen a nagykoalíció menekültügyi politikájával, Faymann kancellár hirtelen irányváltása a kérdésben pedig hitelességének romlását okozta. A kormánynak ugyanakkor megoldást kell találnia a munkanélküliség, a munkahelyteremtés, az oktatás és a nyugdíjak ügyére is, ami a koalíciós feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti, ahol szükség lesz eddig tabunak számító témák megvitatására is. A tartalmi és iránybeli változtatások mellett a nagykoalíciónak új marketingstratégiára is szüksége lesz – közölte.
Tamási Anna hangsúlyozta: a hagyományos pártok társadalmi integrációs ereje évtizedek óta csökken. Az európai megoldást követelő problémák a politikai megoldásokat még összetettebbé teszik, így e kérdéseket a választók gyakran túlzottan távolinak érzik. Mindez teret enged új politikai szereplők színrelépésének. Az FPÖ eredményei és a politikai centrum felé húzó stratégiája pedig példaként szolgálhat az Alternatíva Németországnak (AfD) párt számára is – vélte a szakértő.
Az osztrák elnökválasztás vasárnapi első fordulójában a szabadságpárti Norbert Hofer államfőjelölt nyert, a zöldek jelöltje a második, a szociáldemokrata induló pedig megelőzte néppárti riválisát a hétfő este közzétett végleges eredmények szerint. Norbert Hofer 35,1, a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen 21,3, míg a függetlenként induló Irmgard Griss 18,9 százalékot szerzett. A szociáldemokrata Rudolf Hundstorfert 11,3, a néppárti Andreas Kholt 11,1 és Richard Lugner építési vállalkozót 2,3 százalék támogatta. Miután az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt valamelyikére, vagyis Norbert Hoferre vagy Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni.
