A szakemberek szerint merész vállalkozás

A májusban indított országos ingyenes kataszterezési program kivitelezési lehetőségeiről, gyakorlati hasznáról György Sándor földmérő és földügyi szakemberrel, a kataszteri nyilvántartásban otthonosan mozgó ügyvezetővel beszélgettünk.

A májusban indított országos ingyenes kataszterezési program kivitelezési lehetőségeiről, gyakorlati hasznáról György Sándor földmérő és földügyi szakemberrel, a kataszteri nyilvántartásban otthonosan mozgó ügyvezetővel beszélgettünk.

Az egykori tervezőintézet épületében, az Ifjúsági utca 2. szám alatt található a földméréssel és kataszteri nyilvántartásba vezetéssel foglalkozó Agy Top Kft. A vállalkozás tizennégy alkalmazottja között a topográfus szakmérnökök, technikusok mellett jogász és könyvelő segíti sokrétű tevékenységüket. Amint az ügyvezető kifejtette, a tizenöt éve egyéni vállalkozásként indult, tíz éve kft.-vé alakult cég intézményeket, tervezőcégeket, magánszemélyeket egyaránt kiszolgál. Földügyi, térinformatikai tevékenységük során műholdas helymeghatározó rendszerekkel gyűjtenek adatokat az információs rendszer részére, elvégzik a földhivatali alaptérkép, digitális térkép előállítását, kezelését. A vállalkozás hatékony üzleti tevékenységéért az utóbbi hat évben az országos toplista első helyét foglalja el a helyi szakterületen.

– Maros megyében van-e elegendő földmérő cég, amely részt vehet az országos ingyenes kataszterezési programban?

– Kevés olyan cég van a megyében, amely eleget tudna tenni egy hasonló országos programban való részvétel előírásainak, ugyanis nagyon sok megkötés van, kezdve azzal, hogy hányas fokozatú a vállalkozó topográfus végzettsége, milyen felszereléssel, mekkora személyzettel, hány gépkocsival stb. rendelkezik. Példa a szigorú megkötésekre a saját engedélyezésem – melyet az országban elsőként váltottam ki – felújítása, melyhez négy kilogrammnyi dossziét kellett összeállítani az utóbbi öt év munkálataival. Maros megyében körülbelül 30 kisebb cég működik, de az ingyenes kataszterezési program által kiírt versenytárgyalá-sokon talán négy-öt lehetne versenyképes. Szépen hangzik a munkahelyteremtés lehetősége a politikusok részéről, de a helyi kisvállalkozóknak nincs esélyük a fővárosi mamutcégekkel szemben, melyek jóval nagyobb gépparkkal és személyzettel rendelkeznek.

– Tudomásom van olyan önkormányzatról, ahol topográfusi állást hirdettek meg a földterületek újrafelmérése céljából, ám nem jelentkezett egyetlenegy földmérő technikus sem. Netalán szakemberhiány van?

– Az önkormányzatok nem tudnak megfelelő bérezéssel szakembereket alkalmazni. Egyetlen földmérő technikus vagy mérnök sem fog az önkormányza-tok által felajánlott alacsony bérért dolgozni néhány évig azért, hogy „tisztára mossa” egy település összekuszált földterületeinek helyzetét. A topográfusok körében általában köztudott az is, ha egy településen területgondokkal küzdenek.

– Van-e pozitív, illetve negatív példa a megyében a földterületek rendezése tekintetében?

– Pozitív példaként Nyárádremetét és Karácsonyfalvát említeném, ahol a helyi polgármesteri hivatal alkalmazottai „belenőttek” a szakmába, és hozzáértéssel kezelik a földügyeket, kiépítették a települések saját adatbázisát. Vannak azonban olyan önkormányzatok, ahol szakértelem hiányában vagy az érdekösszefo-nódások mentén akadályozzák a topográfusok munkáját.

– Tevékenységük során milyen gondokkal szembesülnek?

– A mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása ’91-ben felületesen, szakértelem nélkül zajlott. A 18-as törvény megfogalmazása értelmében a tulajdonosok „lehetőség” szerint az eredeti területen kaphatták vissza az elállamosított területeket, ami a Regátban például nem számított, hisz ott nem is volt telekkönyvi nyilvántartás, Erdélyben azonban más a helyzet. Az akkori nagy visszaszolgáltatási lázban számtalan visszaélés történt. Az egykori mechanikus mérőeszközökkel belemérték a földterületekbe az útszakaszokat is, a folyók közepéig, a vasúti töltéseket, árterületeket stb. csak azért, hogy papíron bizonyíthassák, miszerint mindenkinek visszaszolgáltatták a területét.

– Miként lehetne a hiányosságokat orvosolni?

– A 18-as törvény alapjaihoz kellene visszanyúlni, ami viszont alkotmányos jogokat sértene. Többször módosították az említett földtörvényt, de a gondokat nem sikerült megoldani. A sok mulasztás eredményezte a jelenlegi hiányosságokat is, ugyanis a legtöbb helyen nem készültek komoly parcelláris felmérések sem.

– Gyakorló szakemberként hogyan látja az országos kataszterezési program megvalósítását?

– Az ideális az volna, ha a települések megkapnák az összeg rájuk eső részét, és az önkormányzatok választhatnák ki a földmérő szakembereket, akikkel állandó kapcsolatot tartva mérnék fel a területeket, oldanák meg a gondokat, utólag pedig bármikor számon lehetne kérni rajtuk a hiányosságokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hasonló országos, illetve uniós programokra kiírt versenytárgyalásokat a nagy cégek nyerik el, amelyek leosztják alvállalkozóknak a földterületek, ingatlanok felmérését, megkapják a pénzt, és az utólag felmerülő hiányosságok miatt az esetleges félkész munkálatokért senkit sem lehet felelősségre vonni. Az autópálya-építési programokat idézi, ami a nagy propaganda és elköltött összegek mellett a huszonöt év alatt csupán autópálya-szakaszokat eredményezett.

– Az ingyenes kataszterezési program révén megoldhatók-e a tisztázatlan tulajdonjogi gondok?

– Erőltetett, meredek vállalkozásnak tartom az országos programot, mivel megtörténhet, hogy még jobban összekuszálódnak a jelenleg is bonyolult területi tulajdonjogok. Műszakilag kivitelezhető, fél év alatt ugyanis egy település felmérését meg lehet oldani. A program keretében felhasználják majd az uniós támogatást, felmutatják az elvégzett munkát, ám amikor a tulajdonosok elkezdik azonosítani a területeiket, megtörténhet, hogy a nyilvántartás és a valóság eltérő lesz, semmi sem talál majd, a területek egymásra fekvését esetleg évekig kell tisztázni. Úgy gondolom, hogy az ingyenes kataszterezési program befejezését követően rengeteg tennivalónk lesz. Amúgy nem hiszek az ingyenmunka hatékonyságában.