Svájci frank – bankkölcsönök – tisztességtelen szerződések (V. rész)

Amint azt az előző részben elmondtuk, a törvény több személynek és entitásnak biztosít lehetőséget, hogy a tisztességtelen szerződéses kitételek miatt bírósági eljárást indítson a bankok ellen. Ezek a fogyasztóvédelem területi kirendeltségei, a fogyasztóvédelmi egyesületek, valamint maguk a fogyasztók, esetünkben a hitelezettek, adósok. Amennyiben egy személy a szerződésben levő tisztességtelen kitételek miatt peres eljárást akar kezdeményezni, ezt a lakhelye szerinti városi bíróságon (judecătorie) teheti meg . Amennyiben a pert a fogyasztóvédelem indítványozza, már nem a bíróságon indul az eljárás, hanem az illetékes törvényszék polgári kollégiumánál (tribunal, secţia civilă), amint azt egy nemrégiben meghozott lefelsőbb bírósági jogegységi döntés is kimondta.

Ami a mi esetünket illeti, természetesen az elsőrendű érdekeltek a bírósági perek elindításában maguk az adósok, akik ezt megtehetik vagy a lakhelyük szerinti bíróságon, vagy ott, ahol az illető hitelszerződést megkötötték, vagy – ritka esetben – perelhetnek a bankok székhelye szerint is. Fontos tudni, hogy a per illetékmentes (scutit de taxa judiciară de timbru), tehát azt nem kell befizetni, függetlenül attól, hogy mit és milyen összeget kérnek a bíróságtól, feltéve, hogy ezek összefüggésben vannak a tisztességtelen kitételekkel.

A peres eljárások elég bonyolultak, ugyanis több kategóriájú kérést kell beadni, illetve sok esetben a felperesek – az adósok – a bank olyan entitásait perelik, amelyeknek a bíróság nem ismeri el a perképességét és visszautasítja a kérést. A bírósági keresetekben két kategória van, az egyik a megállapítási kereset, a másik a marasztalási kereset. A megállapítási keresetben a bíróság megállapítja, hogy tisztességtelen szerződéses kitételek szerepelnek-e a szerződésben, amennyiben igen,  érvényt szerez a marasztalási kérésnek, aminek értelmében kötelezi a bankot minden olyan összeg visszafizetésére, amelyet a megállapított és semmisnek nyilvánított szerződéses klauzulák alapján a banknak befizettek. 

A törvénytelenül befizetett összegeket törvényes kamattal (dobânda legală) és/vagy az inflációs elértéktelenedési rátával aktualizálva, illetve perköltséggel együtt lehet visszaszerezni. Amit fontos megjegyezni, hogy a bíróságtól nem elég csak azt kérni, hogy a tisztességtelen szerződéses kitételek alapján visszafizesse a befizetett összegeket, hanem ezeket konkrétan számszerűsíteni is kell, leírva, hogy a bírósági kereset napjáig, visszamenőleg, egészen a szerződés megkötéséig, havi lebontásban milyen összegeket, milyen módon, milyen számítás szerint, illetve milyen valutaárfolyamon, milyen formában fizettek be, és ebből mennyi a visszaigényelt rész. 

Ehhez az adósnak rendelkeznie kell az eredeti kifizetési grafikonnal, a kereset iktatásakor érvényes addigi kifizetések kimutatásaival, valamint a kifizetések pillanatában érvényes valutaeladási valamint 

-vásárlási árfolyamokkal. 

Ugyanakkor amennyiben törvényes kamatot és/vagy inflációs elértéktelenedést is érvényesíteni kíván az alperes-adós, ezt is havi lebontásban a törvénytelen vagy annak vélt kifizetésektől eltelt napok számának arányában ki kell számolni és fel kell tüntetni.

Ezek a számítások bonyolultak és időigényesek, a szükséges információk beszerzése (befizetések havi összege, valutaváltási árfolyamok az illető banknál) és rendszerezése is bonyolult folyamat, ezért előzetesen, a per benyújtása előtt ezeknek a számításoknak az elvégzését, amely több napot vehet igénybe, mindenképpen szakemberekre kell bízni, aki lehet a megbízott ügyvéd vagy egy könyvvizsgáló szakértő.

A tárgyalásban esetleges pluszköltséget és bonyodalmat jelenthet az az eset, amikor az alperes – a bank – nem ismeri el a számítás helyességét; ekkor szakértői véleményt rendel el a bíró, ami attól függően, hogy ki vagy kik kérik, az egyik vagy a másik, vagy akár mindkét felet is terhelhetik.

Amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek, kötelezni fogja a bankot a törvénytelenül befizetett összegek visszafizetésére, illetve arra, hogy a szerződést módosítsa, illetve eltávolítsa belőle a tisztességtelen kitételeket.

Jelenleg Romániában a bírói joggyakorlat több bankkal szemben is, többfajta tisztességtelen kitétel miatt  helyt adott az adósok kereseteinek, megsemmisítve több bankhitelszerződésben található kitételt, kötelezve a bankokat az összegek visszafizetésére. Fontos megjegyezni, hogy joggyakorlatról beszélünk, és mivel Romániában a precedens nem jogforrás (habár az amerikai filmekből úgy tűnik), a joggyakorlat bíróságonként változhat.

A következőkben szemelvényeket mutatunk be a bíróságok joggyakorlatából. A Marosvásárhelyi Bíróság a Bancpost-hitel-szerződésekből eltörölte a hitelkezelési illetéket (comision de administrare), hitelfolyósítási illetéket (comision de acordare), a bank egyoldalú kamatmódosítási jogát (dreptul de a modifica unilateral dobânda), az előzetes lejárttá nyilvánítási jogot (scadenţa anticipată), a hitelfelvételi díjat (comision de retragere). Minden olyan összeg, amit ezeknek a kitételeknek az alapján befizettek, visszafizetésre kerül kamatostul. 

Ugyanezeket a kitételeket az OTP Bank esetében is semmisnek tekintette a bíróság. Pár napja – 2015. november 20-án – a Bukaresti Törvényszék az OTP Bank ellen hét perben fagyasztotta be a hitel árfolyamát arra a szintre, amikor a szerződést megkötötték. 

Az úgynevezett kockázati illetékeket (comision de risc), illetve a fentebb említett klauzulákat, amelyeket a Volksbank által kötött hitelszerződésekben lehetett megtalálni, ugyancsak – országos szinten is – semmisnek nyilvánították a bíróságok, kötelezve a bankot azok visszafizetésére.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a jelenlegi joggyakorlat az adóst védi, a törvénytelenül befizetett összegek pedig a bankoktól kamatostul, inflációval aktualizálva és perköltségestül visszaszerezhetők.

 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro