Svájci frank – bankkölcsönök – tisztességtelen szerződések (III. rész)

Az előző részben a fogyasztóvédelemben alkalmazandó 2000. évi 193. sz. törvény által leírt tisztességtelen szerződéses kitételek, klauzulák, előírások elemzését kezdtük el, ebben a részben is ezt folytatjuk. Ismét kiemeljük, hogy ezek az előírások nemcsak a banki hitelszerződésekre vonatkoznak, hanem minden magánszemély fogyasztó által megkötött kereskedelmi szerződésre. 

A következő szerződéses kitételeket – ugyanúgy, mint az előző részben felsoroltakat – tisztességtelennek tartja a törvény:

1. Azokat a kitételeket, amelyek értelmében a fogyasztónak korlátozzák azon jogát, hogy a szerződést felmondja vagy elálljon tőle, amennyiben: a szolgáltató egyoldalúan módosítja a termék vagy szolgáltatás alapvető jellemzőit, a szolgáltató nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit vagy a szolgáltató a szerződés fogyasztó által történő felmondása esetén ez utóbbit egy meghatározott összeg megfizetésére kötelezi.

2. Tisztességtelen minden olyan kitétel, amely megszünteti vagy korlátozza a szolgáltató felelősségét a fogyasztó testi sérülése vagy halála esetén, amennyiben ez az illető termék használatával kapcsolatos szolgáltatói mulasztás következménye (ez banki hitelszerződésekre nem alkalmazandó, hanem elsősorban termékekre).

3. Nem érvényes az a szerződéses kitétel, amely korlátozza a fogyasztó azon jogát, hogy a szerződéssel kapcsolatosan bírósági eljárást vagy más törvényes eljárást indítson, és ennek értelmében a fogyasztót elsősorban választott bírósági eljárásra kötelezi.

4. Indokolatlanul korlátozza bírósági eljárás esetén olyan nyilvánvaló bizonyítékok felhasználását, amelyek a felhasználó tulajdonában vannak vagy olyan bizonyítékokat kér, amelyek a szerződés egy másik részére vonatkoznak. 

5. Nem lehet olyan kitételt egy fogyasztói szerződésbe belefoglalni, amelynek értelmében a szolgáltató szerződéses kötelezettségeit egy harmadik személyre átruházhatja a fogyasztó beleegyezése nélkül, amennyiben ez az átruházás a szolgáltató által adott garanciák csökkentésével jár, vagy amelynek eredményeképpen a szolgáltatónak a fogyasztóval szembeni szerződéses kötelezettségei csökkennek.

6. Az a szerződéses kitétel is semmis, amelynek értelmében a fogyasztónak megtiltják, hogy a fogyasztóval szemben fennálló adósságait vagy kötelezettségeit kompenzálja a szolgáltatónak a fogyasztóval szemben fennálló adósságával. 

7. Fogyasztói szerződésben nem szerepelhet olyan kitétel, amelynek értelmében a termékek árát a szállítás/átadás pillanatában állapítják meg, vagy amely megengedi, hogy a termék vagy szolgáltatás díját/árát megnövelje, anélkül hogy előzőleg biztosítaná a fogyasztó azon jogát, hogy a szerződéstől elálljon, amennyiben a végső díj vagy ár túl nagy ahhoz képest, amiben a szerződés megkötésekor megegyeztek. Ez nem jelenti azt, hogy a szerződés árát nem lehet aktualizálni, indexálni, amennyiben az aktualizálás törvényes (például nem lehet felszámítani kamatos kamatot, ezt a román jog „anatocism” néven ismerte és mindig is tiltotta), és az aktualizálás konkrét kiszámítási módja, illetve eljárása egyértelműen le van írva.

8. Törvénytelen az a kitétel, amelynek értelmében a szerződés fogyasztó által történő nem teljesítése vagy lejárta esetén a szolgáltatónak joga van bizonyos összegű anyagi kártérítésre a fogyasztótól, anélkül hogy ez a kártérítéses összeg ugyanígy érvényes legyen a szolgáltatóra, amennyiben ez nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

9. Semmis az a szerződéses kitétel, amelynek értelmében a szolgáltató egyoldalúan felmondhatja a szerződést, amennyiben ez a jog nem garantált és érvényes a fogyasztó számára is.

10. A fogyasztó által megkötött szerződésben nem lehet előírni olyan törvényes kitételt, amelynek értelemében egy meghatározatlan időre megkötött szerződést a szolgáltató egyoldalúan „egyik napról a másikra” felmondhat, méltányos felmondási határidő betartása nélkül, kivéve amennyiben ezt bizonyos nyomós okok miatt nem lehet előírni. Amennyiben ilyen okok léteznek, a felmondásról az érintett fogyasztót mindenképpen azonnal értesíteni kell.

Amint az már említettük, a fenti lista nem kizárólagos jellegű, hanem csak példákat sorol fel a törvénytelen szerződéses előírások közül, ezért ez a lista nem zárja ki, hogy más szerződéses előírások is tisztességtelenek legyenek vagy annak minősítse őket a bíróság. Az, hogy mi tisztességes vagy nem, a bíróság belátására és egyedi helyzetelemzésére van bízva. Ebben az esetben a bíró figyelembe veszi a szóban forgó termék vagy szolgáltatás (esetünkben hitel folyósítása) természetét és jellemzőit a szerződés megkötésekor (például azt, hogy egy valutaárfolyam hogyan változott a megkötéstől kezdve a törlesztés ideje alatt), minden körülményt, amely a szerződés megkötését befolyásolta (akár szubjektív személyes helyzetet vagy jellemzőket). 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro