Svájci frank – bankkölcsönök – tisztességtelen szerződések (II. rész)
Jelen részben folytatjuk a tisztességtelen kitételek felsorolását, megjegyezve, hogy ezek nemcsak a hitelszerződésekre érvényesek, hanem minden olyan szerződésre, amely árura vagy szolgáltatásra vonatkozik, és a fogyasztó természetes (magán-) személy.
Jelen részben folytatjuk a tisztességtelen kitételek felsorolását, megjegyezve, hogy ezek nemcsak a hitelszerződésekre érvényesek, hanem minden olyan szerződésre, amely árura vagy szolgáltatásra vonatkozik, és a fogyasztó természetes (magán-) személy. A sorozat utolsó részében a bírósági, bankok elleni perekről fogunk konkrétan beszélni.
Amint azt már az előző részben is írtuk, a 2000. évi 193. sz. törvény értelmében tisztességtelen (clauză abuzivă) és semmis (nul) az a szerződéses kitétel, amelynek megkötésénél a fogyasztónak nem volt lehetősége azt közvetlenül alku tárgyává tenni, és amennyiben az a feltétel önmagában vagy más feltételekkel együtt rosszhiszeműen a fogyasztó és a vállalkozó jogai és kötelezettségei között számottevő különbséget tesz a fogyasztó kárára.
Egy szerződéses feltétel ugyancsak a törvény értelmében akkor minősül alku nélkülivé, amennyiben a fogyasztónak – esetünkben az adósnak – nem volt lehetősége befolyásolni az illető kitétel természetét. IIyen szerződéses kitétel általában az előre megfogalmazott standard szerződés, amely tulajdonképpen úgy néz ki, mint egy kitöltendő formanyomtatvány. Ugyancsak ebbe a szerződésfajtába tartoznak az általános szerződéses feltételek (condiţii generale). A törvény szerint az a tény, hogy egyes részeit a szerződésnek direkt módon alkudták ki, nem zárja ki azt, hogy a szerződés egészében véve mégis alku nélkül volt „ráerőltetve” a fogyasztóra/adósra. Mivel a törvény az adósokat védi, megfordítja a bizonyítási terhet. Ez magyarán azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó (ese-tünkben a bank) azt állítja, hogy a szerződés kitételeit direkt módon alkudták ki az adóssal, ezt ő kell bizonyítsa.
A törvény a továbbiakban felsorol több olyan esetet, amely a tisztességtelen szerződéses kitételek kategóriájába tartozik. Fontos megjegyezni, hogy ezeken a példákon kívül más kitételeket is tisztességtelennek lehet minősíteni.
A törvény által nevesített tisztességtelen szerződéses esetek a következők: 1. Semmis az a kitétel, amely értelmében a hitelezőnek lehetősége van a szerződés kitételeinek egyoldalú módosítására, megalapozott indok nélkül. Ez a szerződéses kitétel nem tisztességtelen, amennyiben lehetővé teszi az adósnak, hogy egyoldalú szerződésmódosítás esetén a szerződést azonnal felmondja (reziliere) a jövőre nézve. Ebbe természetesen egyik bank sem megy bele, hiszen ez azt jelentené, hogy az adós pl. kamatemelés (modificare dobândă) esetén felmondja a szerződést, megtartva a bank által folyósított kölcsönt, és részletfizetési kötelezettségei megszűnnek.
2. Tisztességtelen és semmis az a kitétel, amennyiben az adóst látatlanban kötelezik olyan szerződéses feltételek teljesítésére, amelyeket reálisan nem ismert vagy ismerhetett, magyarán nem látott, nem olvasott el. Pl. a hitelszerződés (contract de credit) aláírásakor kötelezik arra, hogy az általános szerződéses feltételeket is betartsa, amelyeket jobb esetben elolvasott, de nem ért, rosszabbik esetben pedig nem is látta őket.
3. A törvény szerint tisztességtelen az a feltétel is, amelynek értelmében az adós akkor is köteles teljesíteni azt, amennyiben a hitelező nem teljesítette.
4. Ugyancsak törvénytelen az a kitétel, amelynek értelmében egy szerződés lejártakor automatikusan meghosszabbodik a fogyasztó/adós hallgatólagos beleegyezésével, amennyiben az eredeti szerződéses periódus nem volt elégséges.
5. Az ötödik nevesített tisztességtelen klauzula a vállalkozó (például bank vagy hitelintézet) azon lehetősége, hogy egyoldalúan módosítsa egy szolgáltatás vagy termék főbb jellemzőit vagy a teljesítés határidejét.
6. Egy szerződéses klauzula akkor is tisztességtelen, ha a vállalkozó egyoldalúan állapíthatja meg, hogy az általa biztosított szolgáltatások és termékek a szerződéses előírásoknak megfelelnek, ezzel mintegy elrabolva a fogyasztó ellenvetési jogát.
7. Amennyiben a vállalkozónak kizárólagos joga van arra, hogy a szerződés előírásait értelmezze, ez törvénybe ütköző és semmis, tehát a gyakorlatban nincs hatása.
8. Abban az esetben, ha a szerződés korlátozza vagy akár teljesen megsemmisíti a fogyasztó kártérítéshez való jogát, amennyiben az előbbi nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.
9. Ugyancsak törvénytelen az a szerződéses kitétel, amelynek értelmében a fogyasztó által fizetendő kártérítés aránytalanul nagy a vállalkozó esetlegesen elszenvedett kárához képest.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
