Sült szirti galamb a neandervölgyi asztalán
Sült szirti galambot is ettek a neandervölgyi emberek 67 ezer évvel ezelőtt, vagyis a madarak jóval hamarabb váltak az emberi étrend részévé, mint azt a tudósok gondolták – derült ki egy gibraltári kutatásból.
Sült szirti galambot is ettek a neandervölgyi emberek 67 ezer évvel ezelőtt, vagyis a madarak jóval hamarabb váltak az emberi étrend részévé, mint azt a tudósok gondolták – derült ki egy gibraltári kutatásból.
„Ugyanazt szerették, amit mi, a mellehúsát, a combokat és a szárnyakat ették” – hangoztatta Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója, a kutatás vezetője.
A kutatásban 1724 galambcsontot vizsgáltak meg, amelyeket gibraltári barlangokban tártak fel. A csontokon megtalálták az előemberek fogainak és vélhetően a tűzön való sütésnek a nyomait is.
Finlayson szerint a kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb volt, mint amit általában tartanak róla.
A madarakkal való táplálkozást eddig többnyire a Homo sapiensnek tulajdonították a tudósok. A most vizsgált leletek azonban azt mutatják, hogy a neandervölgyi jóval a Homo sapiens megjelenése előtt is evett madarakat.
A csontokon csak kevés esetben találták meg a vágóeszközök nyomát, a kutatók szerint ez azért van, mert a szirti galamb húsát eszközök nélkül is könnyen el lehetett fogyasztani.
