Egy felmérés szerint a romániai emberek egyre aggodalmaskodóbbak, félnek a szorongástól, a depressziótól, a stressztől.
Egy felmérés szerint a romániai emberek egyre aggodalmaskodóbbak, félnek a szorongástól, a depressziótól, a stressztől. Ezeket a tüneteket mind gyakrabban diagnosztizálják az orvosok, majd mindenki stresszes, fáradt, kimerült. Főként a fiatalabb generációknál tűnnek fel veszélyes gyakorisággal a stressz által kiváltott betegségek.
A rohanó életmód, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a legyengült immunrendszer, az alvászavar a mai emberek életének velejárói. Amit ha nem kezelnek, szorongáshoz, sőt depresszióhoz vezethet.
A felmérés adatai szerint a romániai lakosságnak kb. 20 százaléka küzd pszichés zavarokkal, kedvetlenek, levertek, antiszociális megnyilvánulásaik vannak, visszahúzódók. Az INSCOP szerint a romániai lakosság nagy része tart a gazdasági válságtól, a korrupciótól, a szegénységtől, az éghajlatváltozástól, de a terrortámadástól, a gyilkosságtól és másfajta bűncselekményektől való félelem is mindennapos része az életüknek.
A jelenség persze nem csak Romániára jellemző. A stressz okozta lelki betegségek az egész világon fellelhetők. Amerikában például több mint 40 millió ember szenved krónikus szorongástól. A szakemberek egyenesen a század betegségének nevezik. És joggal, hiszen világszerte több mint 350 millió ember szorong vagy depressziós.
A romániai emberek azonban fokozottan ki vannak téve a stresszhatásoknak: az egészségügy súlyos beteg, az emberek egyik nagy félelme a betegségektől való félelem, a gyógyszerhiány. És most, télelőn egyik legnagyobb aggodalmuk a számlák kifizetése, az adók, illetékek esetleges növekedése.
A felmérés szerint a szorongás már 18 éves korban tapasztalható, és a mindennapos stressz okozta dep-
resszió már több mint 2 millió embert érint Romániában. Ezt az állapotot súlyosbíthatja a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás, a dohányzás, a túlzott gyógyszerfogyasztás, főleg a nyugtatók használata... A szakemberek a sajátos kezelés mellett a mozgást, a sportot ajánlják mint hatásos ellenszert.
Való igaz, hogy a hazai politikai háborúk és a politikusok szerint dübörgő, ám az emberek életében fel nem lelhető gazdasági növekedés, az életszínvonal, a mindennapi nehézségek sokszor oda vezetnek, hogy az emberek „kifutnának a világból”. Ezt a „sportot” sokan gyakorolják mifelénk, ezért van az, hogy több mint hárommillióra tehető azok száma, akik pánikszerűen elmenekültek az országból.
Akik meg tehetnének ellene, nem tesznek semmit. Az ország legnagyobbjainak a hatalmi harc elvette a józan eszét, vakon hadakoznak egymással. Ahelyett, hogy közösen tennének azokért, akiknek a szavazatai juttatták őket magas tisztségekbe, és akiknek a szavazataira hamarosan megint szükségük lesz.