Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Valószínűleg hallotta már a kormányfő tágabb családi környezetében azt a közmondást, hogy aki sokat markol, keveset fog. De rövid lehet az emlékezete ahhoz, hogy meg is jegyezhesse. Mert egyébként emlékeznie illene arra is, hogy a választójog ellen elkövetett hasonló galádság miatt korábban maga is tiltakozott.
A parlamenti erőviszonyokat és a felmérésekből kiolvasható választói preferenciákat összevetve teljesen érthető az, hogy ha a kormányrudat nemrég átvett liberálisok meg akarják erősíteni a hatalmukat. Ez a játék erről szól. Azonban egyes alapvető játékszabályokat illene betartani, még akkor is, ha mégoly vonzó a húsosfazék vagy a bársonyszék perspektívája. Egyik ezekből a szabályokból, hogy tisztelni kell a demokratikus politikai rendszer lényegét jelentő választások szabadságát. Európai normák is rögzítik, hogy a választási törvények alapvető elemei nem módosíthatók a választást megelőző egy éven belül. De egy, a kérdéskörbe vágó alkotmánybírósági határozat indoklásában is leírták már ugyanezt. Akkor az alkotmánybírósági óvást a jelenlegi kormányfő személyesen is aláírta a pártja képviseletében, és közösen vitték el a talárosokhoz a szocdemekkel, akikkel akkoriban és később USL álcanév alatt űzték a játszmáikat. Az óvással a választási szabályokat akkor a voksolás előtt fél évvel átírni készülő demokraták üzelmei ellen tiltakoztak, ma pedig ugyanúgy felrúgnák a szabályokat, csak más oldalról, azért, hogy a néhai koalíciós társaikat gyengítsék.
Ámde nagy az esélye, hogy keveset fognak, ahogy azt a mondás is tartja. Mert kezdenek kifutni az időből ahhoz, hogy a polgármester-választás szabályait is átírhassák, és a parlamenti választásokat is előre hozhassák úgy, ahogy az az érdekeiknek most a legjobban megfelelne. És ezt is érdemelnék, mert egy olyan társaság, amelyik egy mandátumnyi hatalomért kézelőből átírná a választási törvénykezést, ugyanúgy a szemétdombra való, mint az, amelyik kampányígéretek kedvéért államcsődöt kockáztatott. Ha – mint az logikusan várható –, bukik a kormány, akkor két dolog biztos. Egyik, hogy a paragrafusvadászoknak és az elemzőknek jó napjai lesznek a következő hetekben, de akár hónapokban is, mert az előre hozott választásokat kikényszeríteni nem túl egyszerű erős parlamenti háttér nélkül, teljes jogkörű kormány hiányában pedig a helyhatósági választási rendszert sem lehet átírni. A másik pedig, hogy ismét politikai válság jön, és a kormányzással, az ország irányításával a kutya sem törődik. Mert akik a választásokon mindig azt ígérik, hogy a mi javunkért szállnak játékba, csak egymással és a hatalommal vannak elfoglalva.