2021. június 20., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Freedom House

A Freedom House szerint a világjárvány árnyékában sok kormány fokozza az adatgyűjtést, cenzúrázza a kritikus hangokat, és új technológiai rendszereket épít ki a társadalom ellenőrzésére. Az emberi jogok szempontjából új kockázat a közegészségügyi válságra adott válaszként a mesterséges intelligencia gyors és ellenőrzés nélküli bevezetése, valamint a biometrikus adatok alapján történő megfigyelés.

Tizenhat évvel ezelőtt, 2005-ben a Freedom House Nations in Transit jelentésében még az éllovasok közé számított Magyarország, a legfrissebb szerint viszont már nincs demokrácia az országban, és rosszabb a helyzet, mint Szerbiában – számol be az Euronews tudósítása.

A jelentés szerint ugyanakkor csak kevés országban működik hatásos mechanizmus arra, hogy megvédjék a személyes adatokat az állami intézmények és magáncégek visszaéléseitől. A politikai vezetők emellett a kellemetlen hírek cenzúrázására, a bírálók letartóztatására és az etnikai, illetve vallási csoportok bűnbakként való beállítására használják ki a világjárványt.

Hat országban javult, 18-ban romlott a helyzet

A tavaly Lengyelországban és Magyarországon romlott a legnagyobb mértékben a helyzet. Ez derül ki a szerdán nyilvánosságra hozott Antidemokratikus fordulat alcímű Nations in Transit (Nemzetek átmenetben) jelentésből, amely 29 országban vizsgálta a demokratikus kormányzás helyzetét Közép-Európától Közép-Ázsiáig. Tavalyhoz képest hat országban javult a helyzet, 18-ban romlott (ötben pedig változatlan).

„Ebben a változással és elégedetlenséggel teli időszakban a régió antidemokratikus vezetői elkezdték újradefiniálni a normákat és újratárgyalni az elfogadható magatartás határvonalait. A vita, ami a kétezres évek közepén Vlagyimir Putyin „szuverén demokráciájával” kezdődött, majd egy évtizeddel később Orbán Viktor illiberális demokráciájával folytatódott, mára kiterjedt, és gyökeret eresztenek olyan kormányzási formák, melyek határozottan nem demokratikusak. Az antidemokratikus politikusok pedig meg is osztják egymással a praktikáikat, és tanulnak is egymástól, ezzel gyorsítva a fordulatot az alternatívák felé” – áll a jelentés bevezetőjében.

„Már nem demokráciának számít a magyar rendszer, hanem hibrid rezsim”

A közép-európai országok közül részletesen írnak Lengyelország és Magyarország rendkívüli mélyrepüléséről. Magyarországon történt a jelentés 26 éves történelme során a legnagyobb mértékű hanyatlás. A Fidesz első kétharmados győzelme utáni két évben romlott gyorsan a helyzet, és az addig biztosan szilárd demokrácia közel került a félig szilárd demokráciához. A Fidesz 2014-es kétharmados győzelme utáni évben, a 2015-ös jelentésben került Magyarország egy kategóriával lejjebb, azaz a félig szilárd demokráciák közé. Majd évről évre csúszott a hibrid rezsim kategória felé. Tavaly óta már nem demokráciának számít a magyar rendszer, hanem hibrid rezsim a Freedom House osztályozása szerint.

Budapest és Varsó már régóta „utánozza egymást”, legyen szó az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálásáról, a független média és a civil szektor vagy éppen a veszélyeztetett kisebbségek elleni fellépésről, írják, hozzátéve, hogy az ország vezetői „mostanra már túlléptek a demokráciát alátámasztó liberális elvek támadásán, és új normákat állítanak fel, nyíltan terjesztve az antidemokratikus gyakorlatokat.”

A média elfoglalását célozzák?

Nemcsak a magyar és a lengyel helyzet miatt aggódnak a jelentés készítői. A média elfoglalását célzó magyar modellt látják megvalósulni Szerbiában. Példaként Aleksandar Vucic szerb elnök és pártja lejárató kampányait és kormánypárti propagandáját említik, mely hozzájárult a párt fölényes választási győzelméhez 2020-ban. Szlovéniában pedig Janez Jansa kormányfő (aki hasznot húzott a magyar befektetésekből is a szlovén médiában) új szintre emelte az újságírók elleni verbális támadásokat – áll a jelentésben.

Lengyelország tavaly egy állami tulajdonban lévő energiacég segítségével szerezte meg a regionális médiumok ötödét. Emellett bejelentették, hogy reklámadót terveznek, ez pedig létfontosságú forrásokat venne el a már amúgy is bajban lévő privát média szektortól. Mindkét lépést a magyar kormánypárt, a Fidesz kelléktárából vették – hangsúlyozza a Freedom House.

Lengyelország után Magyarországon romlott a legnagyobb mértékben a demokrácia helyzete 

A tavalyi jelentésben Magyarország holtversenyben állt Szerbiával az épphogy hibrid rezsimek közt. Idén tovább csúszott lefelé. Most 3,71 a magyar demokrácia pontszáma az FH szerint, míg 3,89 a szerbé. A legmagasabb pontszám a jelentésben vizsgált országok közül Észtországé (6,04), a legalacsonyabb pedig Türkmenisztáné (1 pont).

A hibrid rezsim besorolásban található országokban tartanak választásokat, azonban törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés szerint hibrid rezsim Magyarország mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Koszovó, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna.

Az egyes országok demokráciapontját hét mutató alapján számolják ki. A kategóriák közé tartozik a korrupció, az igazságszolgáltatás állapota, a választási rendszer, a civil társadalom, a média függetlensége és az, hogy mennyire működik demokratikusan a helyi (önkormányzati), illetve a nemzeti kormányzás. Magyarországon a tavalyi jelentés óta három kategóriában romlott a helyzet: a választási rendszerben, a korrupcióban és a helyi kormányzásban.

Oroszország és Kína rossz hatással van a világra

A Freedom House világméretű visszaesésről számol be a demokráciajelentésben. Az USA és India lecsúszása megdöbbentő, Magyarország kedvezőtlen értékelése a már megszokott kategóriába sorolható. A politikai jogokra kapható 40 pontból 26-ot, a polgári szabadságok terén 60-ból 43-at érdemelt, összesítésben pedig 69 pontjával ismét „részben szabad” minősítést kapott. A rangsorban olyan országok vannak előtte, mint Peru, Szenegál, Tunézia, Botswana, Namíbia, Mongólia vagy Bulgária. 

Magyarország szomszédai közül csak Szerbiában rosszabb a helyzet (64 pont). Lengyelország 82, Románia 83, Horvátország 85, Szlovákia 90, Ausztria 93, Szlovénia 95 pontot és valamennyi „szabad” minősítést kapott. 

Az emberiség csaknem háromnegyede olyan helyen él, ahol tavaly romlott a demokrácia állapota. A Freedom House éves jelentései 2006 óta jelzik a negatív tendenciát. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy orosz és kínai kommentátorok már arról írnak, hogy a demokrácia eleve alsóbbrendű társadalmi berendezkedés, mint a tekintélyuralom.

India „részben szabad”, az USA Panamával és Romániával van holtversenyben

A legnagyobb változás az egy évvel korábbi állapotokhoz képest az, hogy a világ legnépesebb demokratikus országa, India a „szabadból” visszacsúszott a „részben szabad” kategóriába. Ez Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista politikájára vezethető vissza, amely egyre kíméletlenebb az ellenzékkel és a muszlim kisebbséggel. Az Egyesült Államokat nem fenyegeti leminősítés, de nem lehet büszke 83 pontjára, amellyel Panamával és Romániával van holtversenyben. Az USA tíz év alatt tizenegy pontot veszített. Bár a jelentés még a kongresszus január 6-i megtámadása előtt készült, már 2020-ban is világos volt, hogy Donald Trump kormányzata megpróbálja ellehetetleníteni tevékenysége ellenőrzését.

A demokrácia állapotának sokat ártott a világjárvány. A pandémiát a demokráciákban és a diktatúrákban élők is megszenvedték, ám utóbbiaknak kevesebb lehetőségük volt felemelni szavukat a hibák kijavításáért. Egyes államokban a kormány kihasználta az alkalmat saját hatalma megerősítésére, jogkörei bővítésére – állapítja meg egyebek mellett a Freedom House. 

(Forrás: Freedom House jelentés, és euronews)