Sógor Csaba: további lépésekre van szükség a nemzeti kisebbségek védelme terén

„Nem szabad a szőnyeg alá söpörni a kisebbségi kérdést Európában, a tagállamok jóhiszeműségének hiányában a problémák maguktól nem oldódnak meg” – fogalmazott Sógor Csaba az elmúlt évtizedek romániai kisebbségpolitikáját ismertető beszámolójában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének égisze alatt zajló nemzetközi konferencián.

Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az EBESZ Berlinben zajló rendezvényén Az elmúlt évtizedek európai kisebbségvédelmet érintő erőfeszítései és azoknak a romániai magyarság helyzetére gyakorolt hatásai címmel tartott csütörtökön előadást. A többnapos eseményen közel 300, a világ különböző pontjairól érkezett parlamenti képviselő vesz részt.

Sógor Csaba előadásában elmondta, az utóbbi évek valósága teljesen más képet mutat, mint amit a román diplomácia láttatni szeretne, komoly aggodalmak merültek fel a romániai magyar kisebbség jogait illetően. Az elmúlt időszak tapasztalata azt mutatja, hogy az Európa Tanács egyezményein alapuló romániai törvényekben szavatolt jogok sem érvényesülnek a gyakorlatban, Románia opcionálisnak tekinti azok betartását. „Ráadásul annak folyamatos szajkózásával, hogy a magyar közösség már elegendő jogokat élvez, a román politikai elitnek sikerült széles körű társadalmi támogatást kapnia a magyar kéréseket elutasító kemény kiállásához” – magyarázta.

Az EP-képviselő a romániai magyarok helyzetének ismertetése során külön elemezte az EU-s csatlakozás előtti és az azt követő időszak kisebbségpolitikai fejleményeit. Mint mondta, az Európa Tanács két fontos egyezménye – a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája –, ugyanakkor az a nyomás, amely az EU-s csatlakozási tárgyalások során Romániára irányult, arra késztette az országot, hogy több kisebbségvédelmi intézkedést hozzon, ekkor születtek például az anyanyelvhasználatot garantáló törvények. „A meglévő törvények gyakorlati alkalmazása azonban folyamatosan akadályozott. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet pedig azóta sem került elfogadásra. Ez volt Románia egyik legfontosabb kisebbségbarát vállalása az európai integrációs folyamat során” – ismertette a romániai valóságot Sógor Csaba, aki érveit olyan erdélyi magyar ügyekkel is alátámasztotta, mint például az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának befagyasztása, a Székely Mikó Kollégium esete, a marosvásárhelyi római katolikus iskola vagy éppen a MOGYE helyzete.

„Az Európa Tanács az utóbbi években több jelentésében is kifogásolta a román kisebbségvédelmet. Ez is azt mutatja, hogy további lépésekre van szükség az országban a nemzeti kisebbségek védelme terén, az eddigiek nem elegendőek” – mondta a képviselő. Rámutatott: az EU is kezdi felismerni, hogy nem lehet kizárólag a tagállamok jóhiszeműségére bízni ezt a kérdést. Sógor Csaba elmondta, az elmúlt évek európai parlamenti munkája során kisebbségvédelmi kérdésekben is folyamatosan az EU szerepvállalását kérték, most egy sikeres európai polgári kezdeményezés (ECI), a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag is alátámasztja, hogy erre valós igény van az uniós polgárok részéről is. (közlemény)