Sógor Csaba: rendezzék az uniós joghézagot a kisebbségvédelem terén

A kisebbségvédelem terén mutatkozó uniós joghézagok jelenleg több millió európai polgár életét hátrányosan érintik, ezért ezek kezelése legalább olyan fontos, mint az uniós jogszabályok életbe ültetésének vizsgálata – érvelt Sógor Csaba az Európai Parlamentben. Az RMDSZ-es politikus az uniós jog alkalmazásának ellenőrzését értékelő jelentés csütörtöki vitájában mutatott rá az európai kisebbségvédelem hiányosságaira.

Sógor Csaba üdvözölte, hogy számos korábbi jelentés, így a jelenlegi is kiemeli, hogy az EU a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvén alapszik, egy olyan közösség, amely alapszerződésében ismeri el a kisebbségek védelmének, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatásának és előmozdításának szükségességét. Az erdélyi képviselő szerint az is fontos, hogy a jelentés rámutat: a Bizottságnak amellett, hogy nyomon követi a tagállamok szintjén az uniós szabályozások megsértését és gyakorlatba ültetésének hiányosságait, a szerződések rendelkezéseinek érvényre juttatása érdekében arra is figyelnie kell, hogy jogilag olyan területeket is szabályozzon, amelyeket eddig nem fedett le uniós törvénykezés.  

„Hadd emeljem ki azt, hogy még nem létezik uniós keretszabályozás a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és biztosítása érdekében, annak ellenére, hogy ezen a területen az EU nagyon aktív a harmadik országokat illetően” – utalt az európai kisebbségvédelem terén tapasztalható jogi hiányosságokra a képviselő. Sógor Csaba Bruno de Witte akadémikus professzor szavait idézve úgy fogalmazott: úgy tűnik, a kisebbségek védelme az EU-ban még mindig exportra szánt, és nem belföldi fogyasztásra alkalmas termék. 

Sógor Csaba nyomatékosította: ha nem volna elég az, hogy egyes tagállamok folyamatosan megszegik a vonatkozó nemzetközi egyezmények előírásait, az uniós polgárok petíciókban is jelzik a gondokat, és jelenleg az RMDSZ és a FUEN a Minority SafePack polgári kezdeményezés keretében is vázolja a lehetséges megoldásokat.  

„A helyzetet tekintve felettébb sajnálatos, hogy az Európai Bizottság csak akkor fogadta be kezdeményezésünket, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amikor az Európai Unió Bíróságának döntése erre kényszerítette” – mondta a képviselő. Majd arra emlékeztette képviselőtársait, hogy a kezdeményezők mindössze azt kérték az EU-tól, hogy fogadjon el egy sor olyan jogi normát, amelyek arra hivatottak, hogy javítsák a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét, és erősítsék az unióban a kulturális és nyelvi sokszínűséget, vagyis nem egyebet, mint az unió alapértékeit. (közlemény)