Skarlátgyanús esetek
Bár több skarlátgyanús személyt utaltak be a fertőző betegségek klinikájára, dr. Uifălean Gabriela, a közegészségügyi hatóság szóvivője szerint nem erősítették meg a diagnózist. Megyénkben nincsen skarlátjárvány, sőt a múlt évi 35 esethez képest az idén 20 személynél állapították meg a betegséget.
Bár több skarlátgyanús személyt utaltak be a fertőző betegségek klinikájára, dr. Uifălean Gabriela, a közegészségügyi hatóság szóvivője szerint nem erősítették meg a diagnózist. Megyénkben nincsen skarlátjárvány, sőt a múlt évi 35 esethez képest az idén 20 személynél állapították meg a betegséget.
A régen rettegett és súlyos szövődményekkel járó fertőző betegséget a Streptococcus pyogenes elnevezésű baktérium okozza, amely több más fertőző betegségért (középfülgyulladás, tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás, véráramfertőzés, kötőhártya-gyulladás) is felelős.
A skarlát cseppfertőzéssel terjed. Ha a szervezet még nem találkozott a baktérium toxinjával, és nem alakult ki az ellenanyag, jellegzetes bőrkiütések jelennek meg. A kórokozó igen nagy ellenálló képessége miatt a skarlátos beteg vagy a tünetmentes baktériumhordozó is terjeszti a betegséget. A baktériumok a szervezetbe történő behatolás helyén (torok, középfül, sérült bőr) szaporodnak el, majd rövid lappangási idő után megjelennek a tünetek: hidegrázás, torokfájás, hányás, hasfájás, nehéz nyelés. A torok skarlátvörös színű a gyulladás miatt, s a mandulán tüszők alakulnak ki, a nyirokcsomók megduzzadnak. Kezdetben a nyelv széle, később az egész felülete szemcsés-vörössé válik (málnanyelvnek nevezik). Az apró vörös bőrkiütések két-három napon belül jelennek meg, előfordul, hogy csak a lágyékban. A beteg arcszíne a száj körül enyhén sápadt lehet. Az idejében elkezdett antibiotikum hatására látványosan gyógyul a beteg, ha nem kezelik, a skarlát súlyos szövődményekkel járhat. Az antibiotikummal kezelt beteg a második, harmadik naptól már nem fertőz.
