Siker minden téren – folytatás kell!

• 2012-04-03 15:39:36

• Kósa András

Az elmúlt hét a Transelectrica (TEL) állami kézben lévő részvényei 15%-a másodlagos tőzsdei eladásának (SPO) sikerétől volt hangos.

Az elmúlt hét a Transelectrica (TEL) állami kézben lévő részvényei 15%-a másodlagos tőzsdei eladásának (SPO) sikerétől volt hangos. A monopolhelyzetben lévő áramszállító vállalat felkínált tulajdonhányadánál jóval többet jegyeztek az igénylők (58%-kal többet, mint amennyit felkínált az állam – a nagybefektetőknek felajánlott mintegy 90%-os részt is felülírták, viszont a kisbefektetőknek felajánlott 10%-ra 2,8-szoros jegyzés érkezett). A nagybefektetői vonalon a legnagyobb vásárló a SIF Oltenia (SIF5) volt, amely a felkínált mennyiség 17%-át, 1,855 millió részvényt jegyzett (a teljes tulajdonosi struktúra 2,5%-a). Ezzel a befektetési alap immár a TEL 5,1%-át birtokolja, s a román állam (58,5%-ban tulajdonos) és a Tulajdonalap – Fondul Proprietatea (FP) 13,5%-os pakettje mögött a harmadik legnagyobb tulajdonossá lépett elő. A mostani tranzakcióban az állam a tőzsdei árnál mindössze 7%-kal olcsóbban (15 RON körüli áron – a nagybefektetők minimum ára 14,9 RON volt, a kisbefektetők esetén ez 15,71 RON) tudta eladni részvényeit, mintegy 37,6 millió eurós bevételhez jutva.

A mostani eredmény azért is fontos, mert a 2007 decemberében elsődleges tőzsdei bevezetéssel (IPO) eladott Transgaz (TGN) 15%-os pakettje óta az állam egyetlen tulajdonában lévő vállalatot sem vitt tőzsdére. Tavaly a Petrom (SNP) közel 10%-ának eladása érdeklődés hiányában, illetve a megajánlott alacsony ár miatt kudarcba fulladt.

Jó üzenet ez a magánvállalatoknak is, hogy a hitelpiac ínséges időszakában a tőzsdei finanszírozás lehet a fejlesztések motorja. Ez a minta Lengyelországban a recesszió elkerülését eredményezte.

A kisbefektetők számára fenntartott 10%-ra érkezett 2,8-szoros túljegyzés azt mutatja, hogy nem szabad alulértékelni ezt a szegmenst sem, hinni kell abban, hogy létezik egy igencsak vékonynak mondható, de érdeklődő kisbefektetői kör is az állami részvények iránt. Ez a túljegyzés vezetett oda, hogy ebben a kategóriában a fent már említett nagyobb áron jutottak részvényhez a kisbefektetők. Vagyis a későbbiekben akár nagyobb arányban is lehet számítani a kisbefektetők érdeklődésére.

Az eladási technika – nyilvánosság előtt zajló jegyzések – emelték a folyamat átláthatóságát, illetve a konkurenciát is a jegyzésekben. Az állam ezáltal a minimálisan megjelenített árbevételhez képest mintegy 200 ezer euróval kapott többet.

A bevezetések alkalmával fontos a jegyzést közvetítők szerepvállalása is, hiszen míg a Petrom esetén az alig ismert konzorciumi tagok nem tudták megmozgatni a befektetőket, addig most a román bankrendszer legnagyobb szereplője (BCR), a bukaresti értéktőzsde legnagyobb brókerháza (Swiss Capital), valamint a kisbefektetők között igencsak aktív Intercapital Invest alkotta konzorcium sikerrel járt.

Nem utolsósorban a hazai és nemzetközi környezet a jegyzés idején nem szállított olyan híreket, amelyek túlzottan pozitívan vagy negatívan hatottak volna, így ezek nem befolyásolták érdemben a jegyzési folyamatot. Vagyis a jó időpont megválasztása is fontos.

Ezek után csak remélni tudjuk, hogy a sikeren felbuzdulva folytatódhat az állami eladási „hullám”, hamarosan a TGN 15%-ának másodlagos tőzsdei bevezetése következhet, majd a Romgaz, Hidroelectrica, Nuclearelectrica, valamint Tarom tőzsdei bevezetése. Ezek olyan impulzust adhatnak a bukaresti parkettnek, amely egyszeriben az idei év tőzsdepiaci nyertesévé teheti a BVB-t.