Segíteni a segítőket
2011-11-09 15:51:22
- Nagy Székely Ildikó
Milyen mértékben támogatja a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a szociális szolgáltatásokat nyújtó nemkormányzati szervezeteket, hogyan lehetne javítani a helyi közigazgatás és a hátrányos társadalmi kategóriáknak segítséget nyújtó civilek kapcsolatán?
Milyen mértékben támogatja a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a szociális szolgáltatásokat nyújtó nemkormányzati szervezeteket, hogyan lehetne javítani a helyi közigazgatás és a hátrányos társadalmi kategóriáknak segítséget nyújtó civilek kapcsolatán? – erről az „örökzöldnek” is nevezhető témáról szervezett nyilvános meghallgatást a marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet és két, médiaszakembereket tömörítő szakszervezet múlt héten a Continental Szállóban. Az érintettek október végéig küldhették el írásba foglalt véleményüket, javaslataikat a szociális szolgáltatások városvezetés általi hatékonyabb támogatására, a polgármesteri hivatal szociális érzékenységének növelésére vonatkozóan. A megadott e-mail címre összesen kilenc javaslattétel érkezett, ezekből hetet osztottak meg szóban is az illetékesek a meghallgatás résztvevőivel. Az elhangzott ötletekhez, állásfoglalásokhoz egy szakértői bizottság – Iosif Puiu Ghidiu, Györfy Mária, Felicia Pop, Ioana Roman, illetve Dorin Tinca – fűzött kérdéseket, észrevételeket, a továbbiakban pedig a bizottság tagjai tüzetesebben is elemzik a problémafelvetéseket és a kilátásba helyezett megoldási lehetőségeket.
– A szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jelentős mértékben adományokból, kívülről érkező támogatásokból, tagsági díjakból tartják fenn magukat. Meggyőződésem, hogy nekünk, helyi és megyei tanácsosoknak többet kellene tennünk ezekért az érdekképviseletekért – hangsúlyozta az elsőként felszólaló Maria Georgescu helyi tanácsos. A támogatások állandósítását fogalmazta meg prioritásként, ugyanakkor a szervezetek közötti kommunikációt, kölcsönös segítségnyújtást, illetve a jövedelmet generáló saját tevékenységeket is megemlítette az anyagi akadályok leküzdésének lehetőségei között.
A Divers Egyesületet képviselő Koreck Mária a helyi költségvetés átláthatatlanságára, annak – az egyszerű adófizetők, de a civil érdekképviseletek számára is – homályos részleteire hívta fel a figyelmet, és egy olyan szakértői bizottság létrehozását javasolta, amelyben a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek is képviseltetnének a helyi költségvetés elfogadásakor.
– Egy kisebb összeg, a helyi költségvetésből szociális szolgáltatások támogatására fordított két-három százalék is sokat változtatna a jelenlegi helyzeten – jegyezte meg az egyesület elnök asszonya.
Ha nem akarják…
Az elmúlt évek keserű tapasztalatait osztotta meg az egybegyűltekkel Ludescher László, a gyulafehérvári Caritas igazgatója.
– 2005-ben kaptunk utoljára támogatást a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivataltól, az ezt követő két évben válaszra sem méltatták a kérésünket, így többet nem is próbáltunk segítséget kérni. Számos Maros megyei önkormányzattal együttműködünk, csak a megyeszékhelyen ütköztünk közönybe, ezt bizonyítja az is, hogy a civil szervezetek hagyományos vásárán egyszer sem vett részt a városvezető. Nem várhatunk változást, ha az illetékesek részéről hiányzik az együttműködést lehetővé tevő politikai akarat. Pedig – mivel Marosvásárhelyen is vannak alkalmazottaink –, havonta jelentős összeggel járulunk hozzá a helyi költségvetéshez.
Ioana Roman azt javasolta a Caritas vezetőjének, hogy, amennyiben a polgármesteri hivatal alkalmazottai figyelmen kívül hagyják kéréseit, forduljon a tanácsosokhoz, a felmerülő problémákra ugyanis csak akkor kereshetnek megoldást, ha tudnak róluk.
Felmérni a szükségleteket
– Nemcsak segélyekre van szükség, hanem olyan szolgáltatásokra is, amelyek önállóvá teszik, felszabadítják a segélyektől való függőség alól a hátrányos helyzetűeket. A Románia által is ratifikált nemzetközi egyezmények szerint a szociális szolgáltatásokat az állam köteles finanszírozni. Az ilyen jellegű szolgáltatásokat nyújtó hazai alapítványok jövedelmének viszont alig 20 százaléka származik a helyi költségvetésből. Fontos lenne, hogy a helyi vezetés felmérje a valós szükségleteket, annál is inkább, mivel Maros megye bizonyos részein nem is léteznek szociális szolgáltatások, és ennek függvényében utalja ki a támogatásra szánt összegeket – hangsúlyozta Andreia Moraru, az Alpha Transilvană Alapítvány igazgatója. Szintén az alapítvány részéről szólalt fel Vargancsik Iringó, aki a múlt évben készült szociális térképről is említést tett – Marosvásárhelyen 112 szociális szolgáltatás létezik, ennek több mint 40 százaléka a gyerekeket, 24 százaléka az időseket, 20 százaléka a fogyatékos személyeket célozza meg –, illetve a szervezetek közötti együttműködés fontosságára és a helyi vezetés, valamint a civil szervezetek közötti alárendeltségi viszony partnerkapcsolattá alakítására is felhívta a figyelmet.
„Az 5 órai hírekben…”
A meghallgatáson két médiaképviselő, Cora Fodor és Sanda Viţelar is ismertette álláspontját.
– Amikor a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet bántalmazott nők számára nyújtott menedékhelyét pénz hiányában be kellett zárni, egy ottani alkalmazottal beszélgettem, aki elmondta, hogy nemrég küldtek haza egy segítséget kérő nőt, és lehet, hogy az illetőt az 5 órai hírekben látják majd újra. Ezekre a nőkre, illetve a többi, társadalmilag hátrányos helyzetben lévő emberre kellene gondolni, amikor a pénzek elosztásáról van szó – mondta Cora Fodor.
Sanda Viţelar – a szakértői bizottság tagjai által megvalósíthatónak minősített – javaslatokat fogalmazott meg, miszerint egyrészt a vásárokról, bóvliárusoktól begyűlt pénzek, másrészt a lakosság által fizetett adók 5 százalékával lehetne támogatni a rászorulókat segítő szervezeteket.
A meghallgatáson elhangzott ötleteket, véleményeket a szakértői bizottság a továbbiakban összesíti, az elemzés során készült jelentést két héten belül hozzák nyilvánosságra.
