Segítenek a civil zöldszervezetek

Készül a megyei átmeneti klímavédelmi program

Tekintettel arra, hogy egyre inkább érződik a globális felmelegedés hatása, az ENSZ, valamint az Európai Unió olyan intézkedéseket hozott, amelyek hosszú távon kezelik a helyzetet, ugyanis kimutatott tény, hogy az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás egzisztenciálisan is fenyegetést jelent Európa és a világ számára. E problémák kezelésére megszületett az európai zöldmegállapodás, amelynek célja olyan korszerű gazdaság és erőforrás-menedzsment létrehozása, amely biztosítja a versenyképességet, ugyanakkor kiiktatja a fosszilis energiát, és igyekszik minden terméket újrahasznosítani. A megállapodás alapján az Európai Tanács és az Európai Bizottság a 2021–2027-es pénzügyi időszakra jelentős összeget különített el a projektekre, amit a megoldandó gondok nagyságának függvényében leosztott a tagországokra, ahol a megfelelő szakhatóságok kezelik a pályázatokat. Romániában hat térséget érint a program, köztük Maros megyét. 

A zöldmegállapodás 

Az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el azért, hogy az EU – éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája révén – 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re nullára csökkenjen az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása. A zöldmegállapodásnak megfelelően a tagállamok egy ún. átállási programot kell kidolgozzanak, amely alapján az EU finanszírozza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyekkel megvalósítják a célkitűzést. A hétéves uniós költségvetés és a NextGenerationEU pályázati programcsomag alapján az összesen 1800 milliárd eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöldmegállapodás célkitűzéseinek finanszírozására fordítható. Az ENSZ november 30. és december 12. között megtartott 28. éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) a résztvevők eldöntötték, hogy felgyorsítják a párizsi megállapodásban és az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében kitűzött célok megvalósítására irányuló intézkedéseket. Az EU felvállalta, hogy még ebben az évtizedben felgyorsítja a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését, intézkedéseket hoz azért, hogy 2030-ra a kibocsátások 43%-kal csökkenjenek, és arra ösztönzi a világ országait, hogy 2050-ig a kibocsátás mértéke nettó nulla legyen. 2030-ig megháromszorozza a telepített megújulóenergia-kapacitást, és megduplázza az energiahatékonyság javításának ütemét. Az uniós költségvetésből 2,3 milliárd eurót fordít az energetikai átmenet előmozdítására Európa szomszédos országaiban és a világ többi részén; több mint 400 millió euróval járul hozzá egy új klímavészhelyzeti veszteségpótló alaphoz, és 20 milliárd euróval járul hozzá az Afrika–EU zöldenergia-kezdeményezéséhez. Az EU tagországainak az Európai Parlament és az Európai Tanács 2021/1056-os szabályzata értelmében 17,5 milliárd eurót különítettek el, ami a jelenlegi árfolyammal számolva 19,2 milliárd euró. Románia 2,14 milliárd eurót kapott ebből az alapból, amellyel olyan projektek kivitelezését finanszírozzák, amelyek révén megvalósítható a gazdaság átállása a fenntartható fejlődés irányába. A méltányos átállás tulajdonképpen azt biztosítja, hogy a jelenleg szén-dioxidot kibocsátó, szennyező ipari egységek, amennyiben leállnak, ne okozzanak gazdasági kiesést, amely inflációhoz, munkanélküliséghez vezethet. Hogy mindezt elkerüljék, át kell állni az ún. körkörös gazdaságra, támogatni, fejleszteni kell a rövid élelmiszerláncok kialakítását, és ami a legfontosabb: a fosszilis energiaforrások helyett megújuló energiát kell használni. Az EU szakértői, a támogatásban részt vevő országok kormányával – nálunk az Európai Projekteket Kezelő Beruházási Minisztériummal – közösen kijelölték a legérintettebb régiókat, ahol alapokat kell biztosítani a méltányos átállásra. Romániában hat ilyen területet körvonalaztak. Közéjük tartozik a korábban szénbányászatból élő Gorj, Dolj és Hunyad megye, Galac, hiszen a fémfeldolgozó gyárat kell átalakítani, Prahova megye, ahol a legfontosabb gazdasági forrás a kőolajkitermelés és -feldolgozás, míg a hatodik régió az Azomureş kombinát és a radnóti hőerőmű miatt Maros megye, mivel a megye szén-dioxid-kibocsátásának hat százaléka a kombináttól származik. A méltányos átállási programban a Fejlesztési Minisztériumon keresztül 270 millió eurót kap a megye, amelyre a Közép-romániai régiófejlesztési ügynökségen keresztül lehet pályázni. 

Szakértői csoport civilek bevonása nélkül?

A minisztérium koordinálásával létrejött egy munkacsoport (gazdasági szakértők, önkormányzatok és civil szervezetek képviselőivel), amelynek célja kidolgozni a konkrét programot. Ennek kapcsán a napokban öt Maros megyei nemkormányzati környezetvédelmi szervezet (a Fókusz Öko Központ, a Milvus, a Pando, az UnDAverde és az Outward Bound Románia Társaság az Ifjúságért) közreadott egy nyílt levelet, amelyben a csoport tagjai a többi között azt hiányolják, hogy nem elég hatékony a munkacsoport, továbbá felajánlották a tapasztalataikat a programok kidolgozásához. A levél címzettjei: Alina Costachescu, az Európai Projekteket Kezelő Beruházási Minisztérium méltányos átállási programot kezelő hatóságának vezérigazgatója, Simion Creţu, a Közép-romániai régiófejlesztési ügynökség vezérigazgatója és Péter Ferenc, a Maros megyei méltányos átállási programot koordináló megyei tanácselnök. 

Dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője lapunknak elmondta: legutóbb a régiófejlesztési ügynökség a marosvásárhelyi IncubCenterben mutatta be a programot vállalkozóknak. A megbeszélésen jelen voltak civil szervezetek képviselői is. A tanácskozást követően találkoztak és született meg az ötlet, hogy támogassák a program kivitelezését konkrétumokkal. 

– Tekintettel arra, hogy a Fókusz Öko Központ az elmúlt két évben több klímavédelmi programban is részt vett, egy nemzetközi munkacsoport keretében 270 olyan európai uniós pályázatot vizsgáltunk meg, amely számos konkrét megoldást ajánl, ezeket a tapasztalatokat szeretnénk a bizottság rendelkezésére bocsátani, természetesen a többi szervezet ötletével együtt. Ezenkívül a program fenntarthatóságával kapcsolatosan is megfogalmaztunk néhány kérdést. Az egyik az, hogy a kombinátra vonatkozó program alkalmazását követően pontosan hány százalékkal csökken majd az Azomureş szén-dioxid-kibocsátása? Felajánlottuk, hogy bizonyos ökoszisztémák rehabilitálásával (vizes élőhelyek) több olyan „szűrőt” hoznánk létre, amely természetes módon megtisztítja levegőt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy van-e ilyen elképzelés a kidolgozás alatt álló programban? – mondta lapunknak dr. Hajdú Zoltán. Tekintettel arra, hogy 2019-ben az EU-ban mért szén-dioxid-kibocsátásnak a 71,7%-a személygépkocsikból származik, az is kérdés, hogy figyelembe vették-e azt, hogy a közszállítás és az alternatív közlekedési eszközök használatának népszerűsítésével jelentősen csökkenthető ez az arány, így azt is szeretnénk tudni, hogy van-e konkrét pályázati lehetőség a kerékpározás, a gyalogosforgalom növelésére vonatkozó projektekre. A Pando egyesület a Miyawaki-erdő példáját is felhozta, amivel kisebb városi felületen is szén-dioxid-elnyelő szigeteket lehet kialakítani. 

A december közepén postázott levélre tudomásunk szerint még nem kaptak választ. Valószínű, hogy a programokat összeállító bizottság is nyilvánosságra hozza majd azokat az elképzeléseket, amelyekkel valóban csökkentenék megyénkben a szén-dioxid-kibocsátást, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy egészségesebb környezetben éljünk, és az sem mellékes, hogy az unió állampolgárainak közpénzét fordítják ezekre a pályázatokra, így kötelezően be kell számolni az eredményekről. Egyelőre a programokat dolgozzák ki, a pályázati lehetőség már megnyílt, úgyhogy remélhetőleg tavasszal többet tudhatunk meg mindezekről.