Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A Vártemplom felszentelésére tartott hálaadó istentiszteletet követő vasárnap, amikor dr. Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Egyházközség lelkipásztora, teológiai tanár hirdette az igét, kedves ajándékkal lepte meg a vártemplomi testvérgyülekezetet. A lelkész, aki feleségével, dr. Fodorné dr. Nagy Saroltával, valamint a gyülekezet főgondnokával, dr. Mátyás Péterrel és feleségével, Ildikóval jött Marosvásárhelyre, egy úrasztali terítőt adott át Henter György vártemplomi lelkésznek.
A rendkívül apró öltésekkel készült, finom hímzésű terítő az összetartozás bizonyítéka, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza. A történelem „viharos évszázadaiban” ugyanis a vallási türelmetlenség miatt elüldözött sárospataki református diákok és tanárok 1718-ban a marosvásárhelyi schola particulában találtak biztonságos menedékre, amely az egyesülés nyomán nyert főiskolai rangot.
Mivel a koronavírus-járvány megakadályozta, hogy Trianon emlékévében a két gyülekezet közösen emlékezzen meg a kényszerű szétszakításról, a sárospataki asszonyokban a bezártság idején erősödött meg a vágy, hogy az összetartozást egy terítő elkészítésével bizonyítsák. A sejtelmesen szép, csak nagyítóval kivehető öltéseket rejtő, úrihímzéssel készült terítő Koscsó Istvánné Gránátalma díjas népi iparművész alkotása. Az Erdélyben is kedvelt kézimunka, az úrihímzés „a XVI–XVII. században terjedt el Magyarország egész területén a főúri udvarokban”, amikor a három részre szakított országban „a nemzet léte is veszélybe került”. Az Erdélyben is közkedvelt fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna Sárospatakon hímzőműhelyben tanította a főúri kisasszonyokat a jó ízlésre, házvezetésre, hímzésre. Ebből az időből származó textíliák szép számmal találhatók a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában, a kézimunkák közül hat a fejedelemasszony keze munkáját dicséri. Az ajándékba hozott kézimunka „a kenézlői gyülekezettől a múzeumba került úrasztali terítő mintája nyomán készült”. A sárospataki hímzőasszonyok szeretnék, ha elnyerné méltó rangját. Jó jel, hogy felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, és nemsokára hungarikum lehet – olvasható a kézimunkához mellékelt üzenetben.