Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-10-07 15:08:59
A homoródkarácsonyfalvi első feliratról van szó, rovásemlékeink egyik legértékesebbjéről, amely az 1200-as évek elején-közepén keletkezett. Magam már be is soroltam nyelvemlékeink tárába. Ezt írtam: „Ez a kis szövegtöredék tehát híd a Halotti beszéd és Könyörgés
és az Ómagyar Mária-siralom között” (Nyelvemlék-e a rovásemlék? Romániai Magyar Szó. Színkép melléklet. 2004. február 21-22.).
Történt, hogy 2008-ban az Oxfordban élő Gróf László erdélyi előadáskörúton volt Feiszt Lászlóval, s a Homoród mentén is megfordultak. Július 10-én írt levelében így számolt be élményeiről: „Homoródkarácsonyfalva csodás freskóit és rovásemlékeit nézegetve gondoltunk Rád (...) Mellékelek is néhány fényképet az akkor készített felvételekből.”
Nos, a képek kitűnően sikerültek, lehetőség adódott arra, hogy az emlékről készült rajzot
„újragondoljuk” (lásd a mellékelt ábrát). Az első sor negyedik grafémáját (jobbról balra haladva) eddig magyar ábécénk fordított K betűjével jelöltük. A kinagyított képen tisztán látszik az Sz és az N betűnek a megléte, tehát biztos összevont jellege: Sz N ligatúra.
Rajzunkon árnyaltabbak a betűk dőlési „szögei”, egyik-másik jel vaskosabb lett, az első sor betűkészletében kivehető, hogy az „írnok” szóközökkel választotta el a szavakat. Adott olvasatunkban kisbetűk jelölik az ugratott (elhagyott) grafémákat. Íme:
NeM HiSZeND NeKI
Homoród SzéKeLYI VéSéK.
A nyelvtörténeti vonatkozásokat részletesen taglaltam A homoródkarácsonyfalvi rovásfelirat olvasata című írásomban (Romániai Magyar Szó. Színkép melléklet. 2003. április 10. Lásd még: Beszélő rovásemlékek. Marosvásárhely, 2008. 20-23.).