Rekordszintű, 13,8 százalékos az infláció, aminek alakulását a PSD elnöke szerint továbbra is befolyásolják az energiaárak, de ha nem így lenne, akkor is „szembe kell néznünk az euróövezetből érkező inflációval”. Azaz ne nagyon számítsunk arra, hogy az elkövetkező időszakban javul a helyzet, mivel, mint mondja, az infláció csökkenése attól függ, hogy „mennyire jól mozog az energiaügyi minisztérium az elkövetkező időszakban” – tette hozzá. Márpedig a jelek szerint az említett szaktárca „mozgása nem túl jó”. A járvány és az ukrajnai háború előtt sem volt az, de most sem.
A szenátus elnöke pedig attól fél, hogy a kormány kezdi „lefaragni” a beruházási költségeket, meg hogy túllépjük az év elején rögzített legfeljebb 5,8%-os költségvetési hiányt, ami egyértelmű, hogy visszaveti a gazdasági növekedés esélyeit, társadalmi feszültségekhez vezethet. A kereskedelmi hiány az első negyedévben 1,83 milliárd euróval kevesebb a tavalyi év azonos időszakához képest. A lakossági energiaszámlákat kompenzálnia kell még az államnak, ez jelentős anyagi teher lesz az elkövetkező hónapokban. Az elmúlt két évben cégek ezrei zártak be, egyértelmű hát, hogy az államkassza ezt megérzi, éppen emiatt lenne nagyon fontos, hogy jól gazdálkodjanak az uniós pályázati alapokkal. Az infrastruktúra fejlesztése (kiemelten a vasúti közlekedés korszerűsítése), az autópályák építése, a megújuló energiaforrások bevezetésének támogatása (nagyban, de lakossági szinten is, úgy, hogy a finanszírozási kritériumokat teljesítő pályázók mindenike elnyerje a támogatást), az energiaszektor fejlesztése lenne a prioritás.
A kormány legutóbbi intézkedései azonban leginkább az adóssághalmaz görgetésére és a rászorulók megsegítésére irányultak. Előbbi csak elodázza a kölcsönök visszafizetését, miközben növeli az adósságot, utóbbi meg tűzoltásszerű intézkedések sorozata. Miközben már így is tucatnyi különböző társadalmi kategória részesül adókedvezményekben vagy -mentességben, Iohannis államfő az építőipari dolgozók csökkentett adójának mintájára aláírta a kedvezményeket az agráriparban és élelmiszeriparban dolgozók számára is, mintegy 300 ezer alkalmazott számára nyújtva adócsökkentést, az egészségügyi járulék befizetése alóli mentességet. Kedvezményezett még az IT-ágazat, a kutatók, az egyéni vállalkozók és más jövedelemtípusok. Az adó mérséklése nem feltétlenül rossz, ha a feketegazdaság kifehérítése a cél, csakhogy akkor már érdemes lenne elgondolkodni az általános adócsökkentésen, lehet, így nem érné meg a munkáltatónak zsebbe adni a fizetés harmadát. De azon is, hogy az állami egészségügybe jutó pénz egyre kevesebb, miközben a magánellátásba egyre több pénz áramlik. Olyan mintha ott, a kormányban mindenki csak „túlélni” akarna, hosszú távú elképzelések nélkül…
