Románia folyamatosan megsérti a kisebbségi jogokat
Az RMDSZ a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor vállalt romániai kötelezettségek folyamatos megsértéséről tájékoztatta Kolozsváron az Európa Tanács (ET) szakértői küldöttségét.
A szövetség hírlevelében közölte: a keretegyezmény négytagú szakértői bizottsága április 3-án, Kolozsváron találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökével és a szövetség szakpolitikusaival, akik fenntartották és kiegészítették a szövetség tavaly benyújtott árnyékjelentésének a megállapításait. Az árnyékjelentés a román kormány két és fél év késéssel tavaly márciusban benyújtott jelentésére reflektál.
„Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Romániának a nemzeti kisebbségek védelméről szóló ke-retegyezmény alkalmazását bemutató jelentése sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, hamis képet sugall arról, hogy itthon a kisebbségi jogokat hogyan tartják be. Ezt mi nem tudtuk elfogadni, hiszen a valóság teljesen más, ezért készítettük el egy évvel ezelőtt árnyékjelentésünket” – jelentette ki Porcsalmi Bálint ügyvezető.
Az ügyvezető elnök felidézte, Románia jelentése úgy készült el, hogy a külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, nem vette figyelembe az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának két évvel korábban benyújtott észrevételeit sem.
Szerinte a kisebbségi és nyelvi jogok betartása fakultatív ebben az országban, Románia pedig az alkotmánymódosítás után több mint egy évtizeddel sem fogadta el a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, amely tartalmazná az identitás megőrzésének, kifejezésének és fejlődésének garanciáit. „Ezt a megállapítást nemcsak a keretegyezmény, hanem a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazásáról szóló árnyékjelentésünk és az amerikai külügy Romániáról összeállított legutóbbi országjelentése is alátámasztja” – mondta, majd reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tájékozódni jött szakemberek a helyszínen is meggyőződhetnek az RMDSZ dokumentumában foglaltak hitelességéről.
Az oktatás területén az tapasztalható, hogy a tanfelügyelőségek gyakran semmibe veszik a magyar tannyelvű iskolák sajátos problémáit, hatályos törvényeket nem ültetnek gyakorlatba, a román nyelv külön rendszer szerinti tanítása a speciális tankönyvek és tantervek hiányában pedig akadozik. Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök bemutatójában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetét emelte ki, ahol a mai napig nem indították el a magyar oktatási vonalat, annak ellenére, hogy 2012. január elsejétől erre törvény kötelezi az intézményt. „A marosvásárhelyi katolikus iskola esetében politikai döntést – az óvodától az egyetemig való anyanyelven tanulás törvényes előírását – érvénytelenítenek akkor, amikor korrupciós vádakat és ügyészi eszközöket használva lehetetlenítik el az iskola működését, és ezzel 400 gyermek sorsát pecsételik meg” – jelentette ki az alelnök.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének várományosa a találkozón elmondta, „Romániában az anyanyelvhasználat korlátozásának kiemelt területei a közszolgáltatások, az egészségügy, az igazságszolgáltatás, de a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, az ügyintézést sem lehet magyarul végezni”. A bizottságnak a kolozsvári táblaügy aktualitását ismertetve elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi a kétnyelvű várostábla kihelyezését, és a legtöbb helyi politikai párt, civil szervezet sürgeti a megoldást, a polgármester továbbra sem hajlandó lépéseket tenni.
A kultúra, a tömegtájékoztatás és a visszaszolgáltatások terén észlelt problémákat a találkozón Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök mutatta be. Kiemelte, a román állam nem ismeri el a magyar közösség épített örökségét, erre például szolgál az, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, ugyanakkor az is, hogy bár törvény írja elő, a magyar műemlékek csupán egy százalékán áll többnyelvű felirat. „A kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása lelassult, majd teljesen leállt, a kereskedelmi média által generált gyűlöletbeszédet – amelyre az elmúlt hónapokban több alkalommal is feljelentés útján felhívtuk a hatóságok figyelmét – továbbra sem szankcionálják megfelelőképpen” – sorolta az alelnök, majd kiemelte: az állami költségvetésből aránytalanul kevés támogatást kap a magyar közszolgálati média, míg a marosvásárhelyi és kolozsvári közszolgálati rádiók 24 órás magyar nyelvű műsort közvetíthetnek, a televízió esetében csak napi néhány órás a magyar tartalom.
A Székelyfölddel kiemelten foglalkozik a jelentés, itt tervszerűen kivitelezett, folyamatos jogtiprásról lehet beszámolni. Ezekről Benkő Erika, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője tartott rövid ismertetőt: „a Kovászna, Hargita és Maros megyéből származó példák etnikai alapú diszkriminációra vonatkoznak. Ha arra gondolunk, hogy országszerte bátorítják és támogatják – és ezt nagyon jól teszik – a regionális identitás megerősödését, akkor azt látjuk, hogy Romániának egyetlen olyan régiója van, ahol ez nem történhet meg, és az a Székelyföld, ahol mindezeket a jogokat megtagadják a magyar közösségtől” – jelentette ki, majd példaként megjegyezte, míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatnak regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen folyamatos hadjárat folyik.
Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ parlamentbe benyújtott törvénytervezetét, amely március 15-ét hivatalos szabadnappá nyilvánítaná Romániában. Bemutatta a szövetség által kidolgozott, hamarosan benyújtásra kerülő törvénymódosítást is, amely a jelentésben megfogalmazott problémák egy részére megoldást nyújtana az anyanyelvhasználat kiterjesztése által. A közigazgatásban alkalmazandó törvénymódosítás 20%-ról 10%-ra csökkentené a küszöböt, a települések, utcanevek, intézmények, közterületek magyar feliratozását és a közérdekű információkhoz való magyar nyelvű hozzáférést, hivatali magyar nyelvű írásos és szóbeli kommunikációt írna elő, be nem tartása esetén pedig szankciót róna ki.
A román kormány 2016 márciusában, mintegy két és fél év késéssel nyújtott be az Európa Tanácshoz jelentést arról, hogy miképpen teljesítette a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor, 1996-ban tett vállalásait. A 270 oldalas kormányjelentés a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel, és a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. A jelentéshez az RMDSZ és több erdélyi magyar jogvédő szervezet is árnyékjelentést csatolt. (hírösszefoglaló)
