Restaurálják a marosvásárhelyi Kultúrpalota orgonáját

Felújítják a Kultúrpalota Tükörtermét és homlokzatát is

Elkezdték a marosvásárhelyi Kultúrpalota orgonájának restaurálását. A nagyszabású munkát a jó hírű szászhermányi orgonaépítő és -javító cég, a COT végzi. A munkálatok több hónapig tartanak, a nyár folyamán a nagyteremben – két kivétellel – nem lesznek rendezvények, hiszen a restaurálás jelentős része a helyszínen történik. Az orgona bizonyos részeit a szászhermányi műhelybe szállították, ott javítják meg.

4500 sípot szerelnek ki és takarítanak meg

A Kultúrpalota felújítását uniós projekt révén valósítják meg, melynek összértéke 6 és fél millió lej. A munkálatot a Romconstruct plo-ieşti-i cég nyerte el. A munka egy részét „kiadták”, így az orgonajavítást is, amit a szakmában neves szászhermányi cégre bíztak.

Magyar Árpád vezeti a szászhermányi orgonaépítő műhelyt, ő beszélt az orgonáról, illetve a beütemezett munkáról. 

– A marosvásárhelyi Kultúrpalota Európa-szerte egyedinek számító orgonáját a Rieger cég építette 1913-ban. A hárommanuálos orgona különlegessége, hogy a 63 sípsor mind a 4463 sípja eredeti, s a hangszer szinte folyamatosan működött átadása óta. A filharmónia programjában is állandóan voltak orgonakoncertek. Ez az elektropneumatikus orgona akkoriban – és most is – szenzációnak számított, a legnagyobb volt Európa-szerte. A közönség által látható nagy sípok körülbelül egynegyede működik, a többi díszsíp. Az orgonában közel 4500 síp van, ezek mérete másfél centistől egészen 6 méterig terjed. Az erdélyi templomokban többnyire barokk orgonák vannak. Az 1800-as évek végén, amikor a zenevilág a romantikusra váltott, technikailag fejlettebb hangszereket kezdtek építeni. Romániában kevés a koncertorgona, Bukarestben az Athenaeumban és a Román Rádió koncerttermében – ami a legnagyobb – van ilyen. 

Az ortodox templomokban köztudottan nincs orgona, hiszen a liturgiának nem része az orgonamuzsika. Épp ezért az állam orgonajavításra nem ad támogatást – fogalmazott Magyar Árpád. 

– Mikor kezdték el és mikor fejezik be a munkát?  

– Valójában két hónapja elkezdődött, mert a membránokat kiszereltük és a műhelybe vittük, ott dolgoztunk rajtuk. Július elsején a helyszínen kezdtük el a restaurálást. Jelenleg a sípok kiszedésénél tartunk, de a hét végére mind a 4500 sípot kivesszük. Az összeset megpucoljuk, azokat, amelyek meg vannak ütődve, a lábuk meg van rogyva vagy sérültek, kijavítjuk, kiegyengetjük. A sípok vékony fémlemezből készültek, sérülékenyek, elhajolnak. Rengeteg por gyűlt össze bennük, emiatt változott az intonációjuk, halkabban szóltak. Minden sípból el kell távolítani a port, hogy tisztán szóljanak. Külföldön íratlan törvény vagy inkább bevett szokás, hogy az orgonák sípjait 20-25 évente kiszedik, kipucolják, úgymond szervizelik a hangszereket. A Kultúrpalota orgonáját 1986-ban javították, kicserélték a játszóasztalt, azóta eltelt 33 év, de valószínűleg ennél régebbi por is van a sípokban. Nem hiába van a Kultúrpalotában az orgona mellett karbantartóműhely, hiszen az orgonákat folyamatosan karban kellene tartani.  

Amíg tart a filharmónia nyári szünete, elvégezzük a technikai részt, hogy aztán szeptember 15-től tudjuk elkezdeni az intonálást, hangolást. Ez körülbelül három, három és fél hónapos munka. A munkát mindenképpen össze kell hangoljuk a filharmónia programjával. 

– Hogyan született az ötlet, hogy fiatalon orgonajavításba kezdjenek? 

– A szászhermányi műhely 2003-ban orgona- és asztalosiskolaként indult. Kezdeményezője Ferdinand Stemmer svájci orgonaépítő volt, aki a brassói Fekete-templom nagy orgonáját restaurálta. Akkor tapasztalta, hogy itt nincsenek szakemberek,  képzés sincs. Azt tervezte, hogy fiatalokat visz ki Svájcba, hogy tanuljanak, de akkor nehézségbe ütközött, hiszen Románia nem volt uniós ország. Létrehozott egy alapítványt, s az alapítvány révén indult el az orgonaépítő iskola. Az országban ez volt az első ilyen jellegű képzés. A legelején kerültem oda, két év után otthagytam a műszaki egyetemet, hogy megtanuljam az orgonaépítést, de közben elvégeztem a faipari egyetemet is, éppen azért, mert ez a szakma kapcsolódik ahhoz, amit csinálok. Fiatal csapat vagyunk, sokat dolgoztunk külföldön, volt olyan év, hogy többet voltunk külföldön, mint itthon. Még Azerbajdzsánban is volt projektünk. Három éve Bulgáriában, Szlivenben építettünk egy nagy koncertorgonát. Tehát nemcsak restaurálunk, hanem új orgonát is építünk. Az intonálást, hangolást is elvégezzük. Tudni kell, hogy a romantikus orgonák egy teljes szimfonikus zenekart „játszanak”. Arra kell törekednünk, hogy minden regiszter szépen szóljon, minden regiszternek külön hangszíne van, külön imitálják a hangszertípusokat.

 – Ki mondja ki a végszót, hogy a restaurálás után jó lett-e az orgona?

– Az orgonisták. A filharmóniának Molnár Tünde az orgonistája, valószínű, hogy ő. Segesváron is egy Rieger-orgonát javítottunk az evangélikus templomban. Ott orgonahétvégét tartottak, s az evangélikus egyház orgonistáiból álló bizottság bírálta el a hangszert. Jó és szép hangzásúnak. Aki járt kon-certekre a Kultúrpalotába, tudja, hogyan szólt az orgona, majd javítás után meg fogja hallani a különbséget – magyarázta Magyar Árpád orgonaépítő és -restaurátor. 

Őszig nem lesznek rendezvények a nagyteremben 

A közönség által kedvelt nyáresti orgonakoncerteket idén nem lehet a Kultúrpalotában megtartani, ezért a város és a megye különböző templomaiban lesznek, mondta el Fülöp Tímea, a Kultúrpalota igazgatója.  

– Két kivétel lesz, az egyik a Harmonia Cordis, a másik a Vásárhelyi Forgatag. Úgy egyeztünk meg a restaurátorokkal, hogy ebben az időszakban nem dolgoznak, s akkor zavartalanul le lehet bonyolítani ezeket a rendezvényeket. Az ősszel, télen, jövő év elején már lesznek rendezvények, a filharmóniának is lesznek koncertjei, néhány átkerül a kisterembe. 

A Tükörterem is visszakapja eredeti pompáját 

A Kultúrpalotában folyó munkálatokról, amelyről már tájékoztattuk olvasóinkat, megjegyezzük, hogy európai uniós alapokból valósulnak meg, és a Maros Megyei Tanács pályázata tette lehetővé. A munkálatok lefolyását is ők felügyelik. A projekt keretében történik az épület homlokzatának és tetőszerkezetének felújítása, valamint a Tükörterem restaurálása és a könyvtár lépcsőházának, továbbá a külső fémszerkezetek restaurálása. 

– A Kultúrpalotán tíz évvel ezelőtt, Lokodi Edit Emőke tanácselnök idejében volt egy nagyobb restaurálás, amikor a nagytermet, az előcsarnokot, a folyosókat és a kistermet újították fel. Tíz év után sor kerül a tetőjavításra, amire nagyon nagy szükség van. A Tükörterem esetében a feltáró vizsgálatok során kiderült, hogy az eredeti festés teljesen más, mint amit most látunk. A restaurátorok szerint valamikor a hetvenes években kerülhetett fel a most látható szürke festés. A Tükörteremben a látogatók észrevehetik, hogy az oszlopok eredetileg ezüst- és világoszöld színűek voltak. A plafonnak is más volt a festése, ami sokkal jobban talált a terem hangulatához. A restaurálás nagyon hosszas folyamat, két restaurátor dolgozik, ami aprólékos kézi munkát jelent. Ez a projekt végéig, 2021-ig fog eltartani. Mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy ne zárjuk be a Kultúrpalotát, ami logisztikailag nehézséget jelent, mert intézmények működnek itt – a megyei könyvtár, a múzeum és a filharmónia –, s a turisták számára is legyen látogatható. A Tükörterem jobb oldali része el van takarva, ott dolgoznak, viszont az üvegablakos, homlokzati részt továbbra is meg lehet tekinteni. A hasonló épületeknél bevett szokás, hogy a restaurálás idején 2-3 évre bezárják az épületet – mondta Fülöp Tímea, a Kultúrpalota igazgatója. 

A Kultúrpalota nagyterme a turisták előtt nincs bezárva, az első szintről lehet bejárni, és látható, hogyan zajlik az orgona restaurálása, hiszen ott vannak a kivett sípok is. 

Jelenleg a magyar művészeti galéria egy része zárva van, mivel a termek fölött dolgoznak, viszont az előteret – ami a Kultúrpalota folyosója volt – nemrégiben megnyitották, a folyosó falára képek kerültek, s itt helyezték el a múzeum legrégibb szerzeményeit, például Körösfői-Kriesch Aladár Három gyermek című képét.

A héten Nagy Sándor munkáiból nyitnak meg kiállítást, ő tervezte a Kultúrpalota üvegablakait. 

– Prioritás, hogy a javítás jól haladjon, viszont a kultúra továbbra is elérhető kell legyen – vélekedett az igazgató.